Szerző: Almosd (Page 31 of 40)

50 %-os készültségben Álmosd község szennyvízelvezetési és tisztítási projektje

2011 nyarán fontos állomásához érkezett Álmosd község régóta várt legátfogóbb fejlesztése: „Álmosd község szennyvízelvezetési és tisztítási projektje”. 

 

A beruházás elérte az 50 % -os készültségi fokot. Köteles István polgármester és Erdei Lajos a kivitelezést végző KOMPLEX-D Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tavasz óta tartó munkálatok eredményeként a nyomóvezeték hálózat kiépítettsége 44 %, míg a szennyvíztisztító telep kiépítettsége már 70%, így a kivitelezés a tervezettnél hamarabb, várhatóan 2011. szeptember 30-ra befejeződik. 

 

A szennyvízberuházás uniós támogatásának feltétele, hogy Álmosd község hitelt érdemlően be tudja mutatni a lakossági támogatottságot és a tulajdonosi „ÖNERŐT”. Ennek érdekében megszervezte az érdekeltségi területen az Álmosdi Víz-és Csatornamű Vízgazdálkodási Társulatot.

 

Az önkormányzat a beruházás sikeres lebonyolítása érdekében projekt menedzsment szervezetet állított fel. A projekt menedzser és a menedzsment tagjai is szakmai szempontok alapján kerültek kiválasztásra. A menedzsment tagok Köteles István, Szűcs Sándor és Tóthné Horváth Ilona számos tapasztalattal rendelkeznek hasonló projektek megvalósításából eredően. A menedzser jelen pályázat során a pályázati szereplőknek és a menedzsment tagjainak összefogását, feladatainak koordinációját, ellenőrzését végzi, illetve kapcsolatban áll a Közreműködő Szervezettel. A belső menedzsment tagjai a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai.

Az önkormányzat külső közreműködőket is bevont a beruházás lebonyolításába. Feladatuk a Szakmai Programok támogatása, az előkészítés feladatai közt szereplő vizsgálatok elvégzése, valamint közbeszerzések bonyolítása, illetve közbeszerzési dokumentáció összeállítása, a könyvvizsgálat végrehajtása.

A projekt menedzsment tagjai között a kommunikáció, az előrehaladás, a felmerülő problémák megvitatása, a további feladatok meghatározása céljából hetente 1 alkalommal munkaértekezlet megtartására kerül sor.

 

Álmosd község számára ez a beruházás kiemelt jelentőségű, az eddigi fejlesztések közül messze a legnagyobb volumenű. A projekt hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a lakosság környezettudatos gondolkodásának további elősegítéséhez, az élhetőbb településkép kialakításához, új távlatokat nyit a gazdaság fejlesztésében is.

 

Befejeződött a szennyvíztisztító hálózat és telep építése

Az „Álmosd község szennyvízelvezetési és tisztítási projektje” című, ÉAOP-5.1.2/B-2f-2009-0004 azonosítószámú beruházása azonban világosan kijelölte azt a jövőbe vezető utat, amin a település elindult. Álmosd: a köztudatban első sorban Himnuszunk költőjének, Kölcsey Ferencnek lakhelyeként, illetve az itt zajló győztes, Bocskai István által vezetett, a császári sereg fölött döntő győzelmet aratott csata színhelyeként volt ismert.

 

2011. október 14-én megrendezésre került zárórendezvényen Köteles István polgármestert hangsúlyozta, hogy a kivitelezést 2011. május 24-én kezdte meg a közbeszerzési eljárás nyertese, a KOMPLEX-D Kft., és a tervezettnél 15 nappal korábban készre jelentette. A vállalkozás 1991-ben alakult, vezetői széleskörű szakmai tapasztalatot szereztek, jelentős beruházások létrejötte fűződik a nevükhöz.

A település a 394 326 360 Ft Európai Uniós támogatásnak köszönhetően 625 lakos szennyvíz elvezetését és kezelését biztosította, ez a belterületi lakosság 34,86 %-a. 6630 méter hosszú szennyvíz csatornahálózat épült meg, 2 db átemelő segítségével, összesen 3339 méter hosszú nyomóvezetéken továbbítják a szennyvizet a tisztítótelep fogadóaknájába. A szennyvíztisztító a teljes településre méretezett gyökérzónás technológiájú tisztító telep, mely egyaránt fogad szippantott és nyomóvezetéken érkező szennyvizet. A környezettudatosság jegyében a tisztító telep olyan magassági elrendezéssel épül, melyben a szennyvíz segédenergia nélkül jut végig a rendszeren, így a telepen gépi berendezés nem létesül. A telepre 2 fogadóakna, 1 db rács-és homokfogó akna, 1 db kétszintű ülepítő medencét követően 2 gyökérzónás szűrőmezőre jut a szennyvíz, majd a puffertárazó tóba (6 500 m2) jut, ahonnan a már tisztított szennyvíz egy 36 500 m2 területű nyárfás szikkasztómezőre jut.

 

Az Álmosdon élő embereknek van oka büszkének lennie, mert az összefogás eredményeként maradandó értékeket teremtettek, melyekre az utánunk következő nemzedék is büszke lehet majd

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

 

 

 

 

 

Sikeres határ menti együttműködés – Közúti hálózat építése és fejlesztése Újléta és Szalárd között

 

 

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében „Road network construction and development between Újléta and Salard,” című, Álmosd Község Önkormányzata, mint Vezető Partner HURO/1001/290/1.1.3 azonosítószámú projektje a megvalósítás fázisába lépett.

Az út a magyar – román határ menti területek közös gazdasági és társadalmi integrációja előtt, 2007. december 21-én nyílt meg, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta a program megvalósítását szabályozó programdokumentumot. A hét éves időszakban határon átnyúló együttműködések fejlesztésére közel 248 millió euró részben közösségi (ERFA), részben nemzeti forrás áll rendelkezésre. A támogatásra jogosult határ menti terület Magyarország délkeleti és keleti, illetve Románia északnyugati és nyugati területeit foglalja magában. Négy-négy egymással szomszédos magyarországi, illetve romániai megyéből áll. Pályázatokat a program két prioritási tengelyének keretén belül megszabott alapvető beavatkozási területeken lehet benyújtani, amelyek együttesen a program átfogó céljának a megvalósulását segítik elő. Az 1. prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási összegeket a program az együttműködési terület alapvető feltételeinek javítására kívánja fordítani. Ebbe beletartozik a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra és a tömegközlekedéshez kapcsolódó fejlesztések a térségben, amely alapvető fontosságú a határon átnyúló személy- és teherforgalom és a megfelelő információáramlás javítása szempontjából. Mindezeken túl a prioritási tengelybe beletartoznak a tiszta természeti környezet, mint mindenfajta emberi tevékenység alapfeltételének megőrzését és védelmét célzó beavatkozások is. A Programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA) finanszírozza, amelyet a Programban résztvevő két tagállam (Magyarország és Románia) nemzeti társfinanszírozással egészít ki. Ennek köszönhetően igen kedvező – 95, illetve 98 százalékos – támogatási arány mellett valósíthatóak meg a projektek. Ezáltal a magyarországi partnerekre 5%, a romániai partnerekre pedig 2% önerő hárul.

Újléta, Álmosd, Diosig és Salard települések (két utóbbi település Románia részéréről) önkormányzatai közösen nyújtottak be pályázatot a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013, 1. prioritás (Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása), 1.1. alprioritás (Határon átnyúló közlekedés fejlesztése), 1.1.3. tevékenységi területére (Tervek és tanulmányok készítése). A határon átnyúló együttműködés révén a projekt összértéke 333 814,16 euró, melyből Álmosd 88.857 euró, Újléta 135.246 euró, Salard 33.145,8 euró, Diosig 75.565,36 euró összegű közösségi (Európai Regionális Fejlesztési Alap) támogatást kapott. A projekt témája a négy település közti közlekedés fejlesztése a turisztikai és kulturális együttműködés fejlesztése érdekében, növelve a társadalmi, gazdasági kohéziót. A projekt keretében 333.814,16 EUR-ból az Újléta-Álmosd-Diosig-Salard községek összekötésére szolgáló úthálózat építése és fejlesztése infrastrukturális beruházás engedélyes és kiviteli tervdokumentációjának elkészítésére kerül sor 2012. november 30-ig. A tervezést végző cég kiválasztására a vezető partner a Közbeszerzési Törvény 122.§ (7.) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást folytatat le. A tervekben összesen 19,907 km új út építése, és 12,584 km út felújítása szerepel. A projekt során 6 tanulmány, 9 tervdokumentáció készül el.

Várhatóan 2014. januárjában jelenik meg a pályázati kiírás a jelen projekt keretében elkészülő tervdokumentáció alapján a kivitelezési munkálatok elvégzésére.

ASR Víztisztító berendezés

A kormány 1379/2012. (IX.20.) számú határozatában meghatározta az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedéseket. A 2.1. b) pontjában intézkedik az átmeneti vízellátás kiszállítással történő biztosításának kiváltásáról, konténeres szűrőberendezések biztosításával. A konténeres szűrőberendezéseket és ezek, helyszíni telepítését és üzembe helyezését a HM EI Zrt. biztosítja az érintett településekre. 

A víztisztító berendezés elhelyezése a régi vízműtelep területén valósul meg Álmosdon. 

Községünkben az átmeneti ivóvíz ellátására AsR 10/40M konténerizált víztisztító berendezés kerül telepítésre, mely biztosítja az ivóvíz arzén-, vas-, mangán-, és ammónium tartalmának határérték alatti szintjét.

A berendezés a település meglévő ivóvízrendszeréhez nem fog csatlakozni. A lakosság az elhelyezett berendezésnél juthat egészséges „arzénmentes’ ivóvízhez.

 

A berendezés főbb elemei: 

 Konténer: 11,3 * 2,4 * 2,7 m befoglaló méretű konténer, melynek vázszerkezete idomacélokból készül. A külső borítás 60 mm vastag acélfegyverzetű szendvicspanelből készül.

 Vegyszertartályok, adagolók: kármentesítőben elhelyezett 3 db műanyag tartály, és a hozzá csatlakozó 6 db vegyszeradagoló szivattyúk.

 Arzénmentesítő szűrőoszlopok: 2 db 1000 mm átmérőjű acél szűrőtartály a hozzátartozó szelepekkel, szivattyúkkal és szerelvényekkel. 

 Tartózkodási időt növelő tartály: műanyag, állóhengeres tartály, mely a beadagolt vegyszer elegyedését segíti elő a tisztítandó vízzel.

 Aktívszén szűrő (ammóniamentesítés esetén): 1 db 1000 mm átmérőjű acél szűrőtartály a hozzátartozó szelepekkel, szivattyúkkal és szerelvényekkel.

 Zsákszűrő: szűrőoszlopok visszamosásakor keletkező iszapgyűjtésére alkalmazott 650 mm átmérőjű acél dekantáló tartály.

 UV berendezés a megtisztított ivóvíz csírátlanítását szolgáló berendezés.

 Kezelt víztároló tartály: a megtisztított ivóvíz tárolására alkalmas 10 köbméteres napi tartály.

 Vízkiadó hely: 2 db vízcsap és a csöpögő víz felfogására használatos tálca.

 PLC vezérlő szekrény: a víztisztító berendezés állandó felügyelet nélküli automatikus működését biztosítja.

 Erősáramú kapcsoló szekrény: a berendezés működéséhez szükséges elektromos energia elosztását szolgálja.

 Világító testek, kapcsolók, dugaljak

 Szellőző ventillátor: a berendezés gépterének megfelelő levegő ellátását lehetővé tevő ventillátor.

 Fűtő berendezés: a gépészeti térben elhelyezett elektromos fűtőberendezések biztosítják a berendezés temperáló fűtését a téli hónapokban. 

 

A BMÖKI által megadott felsorolásban szerepel a mi településünk is. 

 

 

Álmosd, 2012. október 31.

Önkormányzati felzárkóztatási támogatás

Álmosd Község Önkormányzata, a 2012. október 29-én meghozott miniszterei döntésnek megfelelően, 6 467 054 forintos támogatást nyert el. A pályázatnak köszönhetően helyi önkormányzatunk Polgármesteri Hivatalának épülete, felújításra kerül a 2013-as évben.

Mindez azért szükséges, mert a Hivatal épülete körülbelül 50 éves, a nyílászárók rosszul szigetelnek, a tető több helyen beázik, a homlokzatvakolat mállik. Az épület nem méltó a funkciójához.

A fejlesztés műszaki tartalmát tekintve: a nyílászárókat, az ereszdeszkákat kicserélik; a külső- és belső párkányokat, a csatornát helyreállítják; hőszigetelést alkalmaznak a lábazat, a homlokzat, illetve a lapos tető esetében.

A beruházás által nemcsak esztétikai javulás várható, hanem a fűtési költségek 15-20 %-os megtakarítása, azaz éves szinten körülbelül 120 000 – 160 000 forint. Ráadásul az előkészítő munkákba, valamint a felújítás utáni takarításba, a külső- és belső festések elvégzésébe a helyi lakosság köréből kikerülő közfoglalkoztatottakat is bevonják (mivel ezek a munkálatok nem szerepelnek a vállalkozói árajánlatban).

 

Közbeszerzési szabályzat

Közbeszerzési szabályzat

 

K i v o n a t : Álmosd Község Önkormányzat képviselő-testületének 2011. április 19.-i ülése jegyzőkönyvéből:

 

 

41/2011. (IV.19.) számú képviselő-testületi határozat:

 

 

Álmosd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Álmosd Község Önkormányzat Közbeszerzési szabályzatát az alábbi tartalommal fogadta el:

 

ÁLMOSD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

 

I.

A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA

 

1., A Közbeszerzési Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) célja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. 6. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban az önkormányzat közbeszerzéseire vonatkozóan meghatározza:

– a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét,

– a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét,

– a közbeszerzési eljárás dokumentálásának rendjét, valamint

– az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületet.

2., A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed Álmosd Község Önkormányzat minden olyan árubeszerzésére, építési beruházására, építési koncessziójára, szolgáltatás megrendelésére, szolgáltatási koncessziójára, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az 1. sz. melléklet szerinti értékhatárokat, valamint arra az esetre, ha tervpályázati eljárást folytat le.

3., A Szabályzat személyi hatálya a közbeszerzési eljárásban részt vevő személyekre terjed ki.

 

II.

A SZABÁLYZAT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ BESZERZÉSEK

 

1., A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót.

 

2,. Az árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

 

3., Az építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

 

a) a Kbt. 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) az építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

 

4., Az építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

5., A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

 

6., A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

7., Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

 

8., Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a 2. és az 5. pontok szerinti a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés mértékét.

 

III.

A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK ÉS A KÖZBESZERZÉSEKKEL

KAPCSOLATOS KÖZÖS SZABÁLYOK

 

1., E szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzések vonatkozásában a beszerzési értékhatárokat a hatályos Közbeszerzési törvény, valamint az éves költségvetési törvény határozza meg.

 

2., A költségvetési év elején, legkésőbb a költségvetési év április 15. napjáig a Polgármesteri Hivatal éves összesített közbeszerzési tervet /a továbbiakban: közbeszerzési terv/ készít az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési tervet legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az önkormányzat a honlapján, a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tennie. A közbeszerzési terv nyilvános, melyet a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére meg kell küldeni (Kbt. 5. §).

 

3.1. A Polgármesteri Hivatal – a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

– összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;

– a Kbt. 3. melléklete szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi értékhatárt.

3.2. Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. Ha az ajánlatkérő tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie.

3.3. Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.

3.4. Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. (Kbt. 42. §, 43. §).

 

4., A Polgármesteri Hivatal az éves beszerzésekről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldeni a Közbeszerzések Tanácsának (Kbt. 16. §).

 

5., Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a tanácsadó közreműködik a 2. – 4. pontokban szereplő feladatok elvégzésében.

 

Tanácsadó megbízásáról a Polgármester dönt. A tanácsadóval kötött szerződésnek a tanácsadó felelősségi körét tartalmaznia kell.

 

IV.

A BESZERZÉSI ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA

 

1., A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.

2., A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg – a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban – a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

3. A.) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

 

B.) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

 

C.) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

D.) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.

 

E.) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.

Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.

Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.

 

4., A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és

b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

 

5., A 4. ponttól eltérően az egy építménnyel kapcsolatos 25. § szerinti szerződés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét – ha a 4. pont szerinti feltételek fennállnak – egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak.

 

6., A 4. ponttól eltérően a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a 4. pont alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő ezen közbeszerzés és a vele a 4. pont szerint egybeszámítandó közbeszerzések együttes becsült értékeként.

 

V.

A KÖZBESZERZÉSEK LEFOLYTATÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

 

A. Az ajánlatkérő

 

1., Az ajánlatkérő Álmosd Község Önkormányzatnak Képviselő-testülete. A Képviselő-testület ezen joga át nem ruházható jog.

2., Az ajánlatkérő képviseletében a polgármester jogosult eljárni. A polgármester jogait és kötelezettségeit a Polgármesteri Hivatal útján teljesíti, illetőleg gyakorolja.

 

B. A közbeszerzési eljárásokban közreműködő személyek, szervezetek

 

1., A közbeszerzési eljárásokban az alábbi személyek és szervezetek működnek közre:

 Polgármester

 Képviselő-testület

 Jegyző

 Közbeszerzési tanácsadó

 Közbeszerzési referens

 Közbeszerzési bírálóbizottság

 Külső szakértő

 Polgármesteri Hivatal pályázati referense

 Polgármesteri Hivatal iratkezelő köztisztviselője

 

C. Összeférhetetlenségi okok

 

1., A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.

 

2., A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be (a 80. § (4) bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

3., Nem kell alkalmazni a 2. pontot, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az általa az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az ajánlatkérő által az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel a 2. pont a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.

 

4. Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

 

5. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz – a 3. vagy az 5. pont szerinti esetben – csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként (távolmaradási nyilatkozat).

6. Ha a 2., a 4., az 5. pontot megsértették, vagy a 3., illetőleg az 5. pont szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet a 2. pont hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel a 2. pont a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.

 

D. A döntések előkészítése és meghozatala

 

1., A közbeszerzési eljárás előkészítése, az eljárást megindító hirdetmény, felhívás, illetve a dokumentáció előkészítése a Polgármesteri Hivatal; a hirdetmény, a felhívás, illetve a dokumentáció és az annak részét képező szerződés(tervezet)ek jóváhagyása a Képviselő testület feladata. Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a tanácsadó részt vesz a tervezetek elkészítésében, a döntések előkészítésében. Szakvéleményével segíti a bizottságok, illetve a képviselő-testület munkáját.

 

2., A Kbt. 8. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint az egyes közbeszerzési eljárások vonatkozásában – az ajánlatok elbírálására – legalább háromtagú Közbeszerzési Bírálóbizottságot kell létrehozni. A Közbeszerzési Bírálóbizottságnak lehetnek állandó és az egyes eljárások során meghatározott eseti tagjai.

Az eljárásokat lezáró döntéseket a képviselő testület hozza meg a Közbeszerzési Bírálóbizottság véleménye alapján. A Közbeszerzési Bírálóbizottság a részvételi jelentkezések értékelésében is részt vesz, írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a képviselő testület számára. Tárgyalásos eljárásokban a tárgyalás lefolytatását a Polgármester és/vagy az általa megbízott személyek végzik.

 

3., Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a tanácsadó a részvételi jelentkezéseket illetve ajánlatokat kiértékeli, az értékelés alapján szakvéleményt készít a bírálóbizottság részére. A tanácsadó a tárgyalásos eljárásokban folyó tárgyalásokon részt vesz, igény esetén vezeti a tárgyalást.

 

4., Az eljárásban szükséges és előírt dokumentumok elkészítése és elküldése, illetve megjelentetése a Kbt. előírásai szerint a Polgármesteri Hivatal feladata. Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a dokumentumokat a tanácsadó készíti el.

5., A Jegyző köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről a bizottság döntését követően külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a 34/2004. /III. 12./ Korm. rendelet szabályai szerint a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától illetőleg a szerződés teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal (Kbt. 307. §). Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a tanácsadó közreműködik a tájékoztató elkészítésében.

 

6., A Bírálóbizottság munkájában tanácskozási joggal vesznek részt:

 

– a közbeszerzéssel érintett intézmények képviselői,

– feladattal rendelkező külső szakértők,

– belső ellenőrzéssel megbízott személy.

 

7., A bírálóbizottság üléseiről és döntéseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv részét képezi az állandó tagok indoklással ellátott egyéni bírálati lapjai.

 

8., A részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok felbontásánál a Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjai, az érintett szervezeti egység vezetője vagy annak megbízottja, a Képviselő-testület által megbízott külső szakértő, tanácsadó, bonyolító képviselője, a pályázati referens, a Közbeszerzési Tanács tagja vagy az általuk megbízott személyek, továbbá – ha a beruházáshoz központi költségvetési támogatásban részesül az önkormányzat – a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.

 

9., A Bírálóbizottság tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők titoktartásra vonatkozó nyilatkozatot kötelesek tenni az eljárásban való részvétel megkezdése előtt. Az eljárásban résztvevő személyek a birtokukba került üzleti titkokat nem szolgáltathatják ki, kivéve, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

 

10., Az önkormányzat a Kbt. 17/C. §- ban előírt adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzéteszi. A közzétételért felelős személy a Jegyző.

 

11., Az önkormányzat közzétételi kötelezettségének megfelelhet úgy is, hogy honlapjáról elérhetővé teszi a Közbeszerzések Tanácsa honlapján az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan megjelenő adatokat, információkat.

 

 

 

 

VI.

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN KÖZREMŰKÖDŐK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

 

1., Polgármester feladat- és hatásköre:

– Felelős a közbeszerzési eljárások szabályszerű és határidőre történő lefolytatásáért.

– Biztosítja az éves közbeszerzési terv képviselő-testületi jóváhagyásra történő előkészítését.

– Dönt az egyes közbeszerzési eljárások megindításáról.

– Kezdeményezi a közbeszerzési eljárás megindítását az éves közbeszerzési tervnek megfelelően.

– Intézkedik a hirdetmények közzétételére vonatkozóan (a kísérőlevelek aláírásával).

– Elrendeli a közbeszerzési eljárások lefolytatását érintő ellenőrzéseket, gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről.

– Dönt a békéltetési eljárásban való részvételről, valamint a békéltetési és a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérőt képviselő személyéről

 

2., Jegyző feladat- és hatásköre:

– Felelős a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásának megszervezéséért.

– Kijelöli a hivatal megfelelő szakértelemmel rendelkező köztisztviselői, ügykezelői közül a Közbeszerzési Munkacsoportot, mely legalább 2 főből áll. Szükség szerint gondoskodik a munkacsoport kibővítéséről a Hivatal további szakembere(i) vagy külső szakértő(k) bevonásával.

– Figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárások lefolytatását, rendszeresen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásba bevont köztisztviselők és más személyek tevékenységét.

– Kivizsgál minden közbeszerzést zavaró körülményt, és minden olyan esetet, amely annak eredményét befolyásolhatja.

– Rendelkezik a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok megosztásáról, s azt a köztisztviselők munkaköri leírásában rögzíti.

– Felelős a Közbeszerzési Döntőbizottságnál indított jogorvoslati eljárás során az iratok határidőben történő megküldéséért, valamint az ajánlatkérő által felkért jogi képviselővel együtt az észrevételek elkészítéséért.

 

3., Közbeszerzési Bírálóbizottság:

 

a) Állandó Tagjai:

– Polgármester;

– Jegyző;

– Jogi szakember;

– Pénzügyi szakember;

– Közbeszerzés tárgya szerinti szakember.

 

Eseti Tagjai:

– közbeszerzési tanácsadó;

– az állandó tagok által kijelölt további szakértők.

 

b) Feladatai:

– Az ajánlatok elbírásának előkészítése.

– Az értékelési eljárás lefolytatása és az eredményének a Képviselő-testület elé terjesztése döntés céljából.

– Jegyzőkönyv készítése a bizottság munkájáról.

– A közbeszerzési eljárási szakaszokat lezáró határozatok meghozatala.

– A közbeszerzési eljárást lezáró döntési javaslat elkészítése.

– A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekben foglaltak teljesülésének figyelemmel kísérése.

– A közbeszerzési eljárásban szükséges egyéb döntések meghozatala.

 

c) Eljárása

– A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

– Tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ.

– Döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

 

4., Közbeszerzési referens:

– Az egyes közbeszerzési eljárási fajták ajánlati (ajánlattételi) felhívásának összeállítása.

– Javaslat tétele, illetve kérése a felhívást kiegészítő dokumentációra.

– Részvétel az ajánlati bontáson, gondoskodás a törvényben meghatározott jegyzőkönyv előkészítéséről

– A beérkezett ajánlatok érvényességének megállapítása, a bíráló szempontok alapján az ajánlatok értékelése, döntési javaslat készítése a bírálóbizottság részére.

– Tárgyalásos eljárásnál a beérkezett ajánlatok alapján javaslat (forgatókönyv) készítése a tárgyalás menetére.

– Az eredményhirdetési összegezés elkészítése.

– A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó hirdetmények elkészítése és továbbítása.

 

5., Közbeszerzési tanácsadó

A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárás lebonyolításában ajánlatkérő köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni, aki az eljárás lebonyolításában résztvevő személyekkel együttműködve látja el feladatát.

– Az egyes közbeszerzési eljárási fajták ajánlati (ajánlattételi) felhívásának összeállítása.

– Javaslat tétele, illetve kérése a felhívást kiegészítő dokumentációra.

– Részvétel az ajánlati bontáson, gondoskodás a törvényben meghatározott jegyzőkönyv feltételeiről.

– A beérkezett ajánlatok érvényességének megállapítása, a bíráló szempontok alapján az ajánlatok értékelése, döntési javaslat készítése a bírálóbizottság részére.

– Tárgyalásos eljárásnál a beérkezett ajánlatok alapján javaslat (forgatókönyv) készítése a tárgyalás menetére.

– Gondoskodás az eredményhirdetései határozat megszövegezéséről.

– Az eredményhirdetésre az írásbeli összegezés elkészítése.

– A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó hirdetmények elkészítése és továbbítása.

 

7., Szakértők:

a) Pénzügyi szakértő

– Ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésében való közreműködés.

– A beérkezett ajánlatok átvizsgálása pénzügyi megfelelőség szempontjából.

– Ajánlattevők által feltett kérdések megválaszolásában való részvétel.

– Szerződéskötéssel kapcsolatos pénzügyi kérdések kezelése.

– Az ütemtervben foglalt határidők betartása.

– Egyéb, a közbeszerzési referens által megnevezett tevékenység az eljárás lebonyolítása érdekében.

 

b) Jogi szakértő

– Ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésében való közreműködés.

– Ajánlatok átvizsgálása jogi megfelelőség szempontjából.

– Ajánlattevők által feltett kérdések megválaszolásában való részvétel.

– Szerződéskötéssel kapcsolatos jogi kérdések kezelése.

– Bírálóbizottsági üléseken való részvétel, jogi tájékoztatás adása.

– Az ütemtervben foglalt határidők betartása.

– Egyéb, a közbeszerzési referens által megnevezett tevékenység az eljárás lebonyolítása érdekében.

 

c) Műszaki szakértő

– Ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésében való közreműködés.

– A beérkezett ajánlatok átvizsgálása szakmai-műszaki megfelelőség szempontjából.

– Ajánlattevők által feltett kérdések megválaszolásában való részvétel.

– Szerződéskötéssel kapcsolatos műszaki-szakmai kérdések kezelése.

– Az ütemtervben foglalt határidők betartása.

– Egyéb, a közbeszerzési referens által megnevezett tevékenység az eljárás lebonyolítása érdekében.

 

8., Polgármesteri Hivatal pályázati referense

– Ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésében való közreműködés.

– A beérkezett ajánlatok átvizsgálása megfelelőség szempontjából.

– Ajánlattevők által feltett kérdések megválaszolásában való részvétel.

– Szerződéskötéssel kapcsolatos pénzügyi kérdések kezelése.

– Egyéb, a közbeszerzési referens által megnevezett tevékenység az eljárás lebonyolítása érdekében.

– Előkészíti a tájékoztató jelentést az előző évben lefolytatott közbeszerzésekről, és felelős a jelentés Közbeszerzési Értesítő május 31-ig történő megküldéséért.

– A költségvetési rendelet elfogadását követően a jogszabályi feltételek fennállása esetén ütemtervet készít az önkormányzat közbeszerzéseire, és árpilis 15-ig előzetes összesített tájékoztatót küld meg a Közbeszerzési Értesítőben való közzététel céljából.

 

9., Polgármesteri Hivatal iratkezelője

– Postázás, iktatás, ügyintézés.

 

VII.

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK FELELŐSSÉGE

 

1., A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során, illetve az eljárás más szakaszában

– a pénzügyi lebonyolításért a jegyző felelős

– a közbeszerzési műszaki leírás készítése és a műszaki lebonyolítás, az ajánlatok alapján az ajánlattevők műszaki és szakmai alkalmasságának vizsgálata és előzetes értékelése a jegyző, illetve közbeszerzési tanácsadó bevonása esetén a bevont szervezet (a megbízási szerződés szerinti módon) feladata és felelőssége

– a jogszabályoknak való megfelelőség, az eljárás jogszerűségének biztosítása a Jegyző illetve közbeszerzési tanácsadó bevonása esetén a bevont szervezet (a megbízási szerződés szerinti módon) feladata és felelőssége

– a beszerzési eljárások lebonyolításának koordinálása, a hirdetmények megküldése és közzététele, a határidők megtartásának biztosítása, az ajánlatok alapján az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági alkalmasságának vizsgálata és előzetes értékelése a jegyző, illetve közbeszerzési tanácsadó bevonása esetén a bevont szervezet (a megbízási szerződés szerinti módon) feladata és felelőssége

– közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a tanácsadó felel a döntéseket előkészítő szakvéleményéért (a megbízási szerződés szerinti módon)

 

2., a) A képviselő-testület felel minden, a közbeszerzési eljárás során hozott határozatáért.

b) A Jegyző felel a jelen szabályzatban foglaltak betartásáért, illetőleg betartatásáért.

c) Az alkalmazott, vagy megbízott szakértő – akár természetes személy, akár jogi személy, akár jogi személyiség nélküli gazdasági társaság -, illetve a bonyolító felel mindazért, amit a közbeszerzési eljárás során, vagy azzal összefüggésben önállóan, vagy részben önállóan eljárva végez.

 

 

VIII.

A DOKUMENTÁLÁS RENDJE

 

1., A közbeszerzései eljárásokat azok előkészítésétől az eljárás alapján megkötött szerződés teljesítéséig írásban, illetőleg – az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása esetén (20. § (1) bekezdés) külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint – elektronikusan köteles dokumentálni.

Az eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni.

2., Az 1.) pontban meghatározott közbeszerzési eljárások dokumentumainak megőrzése a Jegyző feladata.

 

IX.

BELSŐ ELLENŐRZÉS

 

1., A közbeszerzéseket illetve a közbeszerzési eljárásokat a Pénzügyi Osztály vezetője beszerzési projektenként ellenőrzi. A Pénzügyi Osztály vezetője a Közbeszerzési Bírálóbizottság, illetve a Képviselő-testület beszerzési tárgyú ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

2., Belső ellenőrzésre jogosultak továbbá:

 

a., Jegyző

b., az önkormányzat belső ellenőre

 

3., A belső ellenőrzés során észlelt törvénytelenséget illetve szabálytalanságot az észlelő köteles haladéktalanul a Képviselő-testület elé terjeszteni. Ennek elmulasztásáért felelősség terheli a mulasztót.

 

X.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

1., A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a 2003. évi CXXIX. tv., valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

2., A Szabályzat Képviselő-testület által történő elfogadása napján lép hatályba.

3., A 2. pontban meghatározott időponttól kezdődően a 27/2010.(IV.07) Határozattal elfogadott Közbeszerzési Szabályzat hatályát veszti.

4., Ezen Szabályzatot a Képviselő-testület a …../2011. (……) Kvt.határozatával fogadta el.

 

Álmosd, 2011. április 19.

 

 

 

Polgármester Jegyző

 

 

 

 

1. számú melléklet

 

 

Az egyszerű közbeszerzés értékhatárai

 

 

Az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2011. január 1-jétől:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 15 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

 

 

 

 

 

Álmosd, 2011. április 19.

 

 

 

 

 

 

Köteles István sk. Benő János sk.

polgármester m.b. jegyző

 

 

 

A kiadmány hiteléül:

 

 

 

Szabadosné Papp Mariann

előadó

 

Nyílvántartás

Álmosd Község Díszpolgárai

 

 

Név Határozat száma Megjegyzés

1. Nagy Sándorné 43/2000.(VII.26.)  

2. Jankó Ferenc 44/2000.(VII.26.) Meghalt 2008

3. Joseph Kadar 45/2000.(VII.26.)  

4. Lengyel Sándorné 44/2003.(VII.29.) Meghalt 2009

5. Dr. Angyal László András 70/2009.(VII.13) Meghalt 2012

6. Farkas Pál 57/20011.(VI.21) Meghalt 2010

Tartalom

• Könyvészeti adatok

• Előszó

• Ahol a Dél-Nyírség és az Érmellék találkozik

• A Csirék faluja

• Bocskai angyalai

• Török előtt, török után

• Az idők fordulása

• Felemás polgári átalakulás

• Trianon árnyékában

• A periféria perifériáján

• Méltóságosok, tekintetesek, nemzetesek

• Álmosd és a Kölcseyek

• Birtokosok, napszámosok, iparosok

• A hit és tudás szolgálói

• Fűben, fában orvosság

• Hétköznapi varázslások

• Épített örökség

• Források

• Függelék

• Összefoglaló

• Summary

• Zusammenfassung

Zusammenfassung

Almosd liegt am östlichen Rande des Komitats Hajdú-Bihar, in der Nähe der Grenze zu Rumänien. Vom Komitatssitz ist der Ort 34 Km weit entfernt. Ihre periphere Lage ergibt sich einerseits aus der Nähe der Staatsgrenze, andererseits aus der Tatsache, dass sie keine Eisenbahnverbindung hat. Der nordwestliche Teil des Dorfgebiets gehört zum südlichen Teil der Region Nyírség, hier gibt es Sandboden, der südöstliche Teil dagegen hat Löss und ist Teil der Region Érmellék.

 

Als Bestandteil der Gegend Erdőspuszták wurde 1988 das Naturschutzgebiet Hajdúság (Hajdúsági Tájvédelmi Körzet) ins Leben gerufen. Im Tal des Baches Kék-Kálló, der das Gebiet zwischen Bagamér und Álmos vom Norden nach Süden durchfließt, liegt das sog. Daruláp, eines der schönsten Moorgebieten mit Birken. In der Nähe der Siedlung liegt der 50 Morgen große künstliche Stausee Álmosd-Kokad.

 

Schriftliche Quellen belegen die Existenz des Ortes seit dem 13. Jahrhundert. Vor dem Tatarensturm war es das Dorf des Geschlechtes Ákos, das unter den landnehmenden Magyaren war. Drei Jahrhunderte lang gab die Familie Csire von Álmosd den Grundbesitzer der Ortschaft. Seit Mitte des 16. Jahrhunderts war Álmosd ein typisches Dorf des Kleinadels. In den 1530er Jahren nahmen die Einwohner die kalvinistische Konfession an. Nach 1566 steht der Name der Siedlung unter den Namen der Orte, die auch an die Türken Steuer zahlen mussten.

 

In der ungarischen Geschichte ist Álmosd als Schauplatz der ersten siegreichen Schlacht im Freiheitskampf unter der Führung von István Bocskai (15. Oktober 1604) bekannt . In der Fachliteratur wird Álmosd zu den Dörfern gerechnet, die Heidukensiedlung mit privatem Grundbesitzer waren. 1692 wird berichtet, dass die Ortschaft seit 30 Jahren unbewohnt sei. Es ist aber anzunehmen, dass das Leben im Ort doch weiterging. In den Registern des 18. Jahrhunderts wird Álmosd regelmäßig aufgeführt, die Leibeigenen waren in ihrer Niederlassung frei. 1715 werden 19 freie Leibeigenen drei Beisassen, 1720 41 Taxalisten und 1728 35 bewohnte Höfe registriert. 1742–43 wütete eine Pestepidemie, der etwa ein Drittel der damaligen Bevölkerung (417 Personen) zum Opfer fiel.

 

Die kalvinistische Kirche des Dorfes war auch finanziell immer stärker, 1720 war sie schon Legationsort des Kalvinistischen Kollegiums von Debrecen. Von 1765 an stand an der Spitze der Kirche ein gewählter Rat. Neben den Kalvinisten, die bis heute der Mehrheit der Bevölkerung ausmachen, spielten nach den Angaben der unter der Herrschaft von Joseph II durchgeführten Volkszählung die griechisch-katholischen Einwohner (273 Personen) eine große Rolle. Die Zahl der jüdischen Bewohner war überraschend hoch (in 39 Haushalten lebten 187 Personen). In der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts hatten sie schon eine eigene Synagoge. Die Präsenz der griechisch-katholischen Bevölkerung ist wahrscheinlich auf die Zeit nach der Pestepiedemie zurückzuführen. Aus Kárpátalja und der nördlichen Berglandschaft in Siebenbürgen kamen rumänische und ruthenische Siedler, die sich im später Oláhfalu genannten Ortsteil niederließen. Ihre Assimilation ging schnell voran. 1810 wurde die griechisch-katholische Gemeinde namentliche registriert. Es wurden 45 rumänische und fünf ruthenische Familien (zusammen 257 Personen) erwähnt. Die Namen der Priester wurden seit 1780 aufgezeichnet. Ihre Kirche konnte um 1850 herum aufgebaut werden.

 

Das gesellschaftliche Leben trug die Merkmale des Kleinadels. An der Spitze der Hierarchie standen die Grundbesitzer. Sie hatten darüber hinaus, dass sie ein eigenes Allodium hatten, während des Compessoratus in der Aufteilung der im gemeinsamen Besitz befindlichen Felder, der Abgaben der Leibeigenen und in der Verwertung der Wälder, Wiesen und Weiden usw. eine wichtige Rolle. Dank ihres Vermögens unterstützten sie auch die Kirche im Ort.

 

Eine bedeutende Schicht stellten die Taxalisten dar. Sie waren Adelige, die keinen Grundbesitz hatten, und auf dem Gut eines der Grundbesitzer im Ort lebten, dafür zahlten sie die Taxe. In ihrer Lebensweise, in ihrer Kleidung unterschieden sie sich kaum von den Bauern, ihr Selbstbewusstsein als Adelige war dagegen recht groß. Einige von ihnen waren auch Handwerker, andere spielten in den untersten Instanzen der Verwaltung und der Politik eine Rolle. 1847 wurden zu den Wahlen der Abgeordneten die Wähler registriert, in Álmosd standen 189 Adelige in den Registern (Grundbesitzer, Armalisten zusammen). Wenn die nicht wahlberechtigten Familienmitglieder (Ehefrau, Kinder) dazu gerechnet werden, stellt es sich heraus, dass unter den 1723 Einwohnern die Adeligen eine hohe Zahl hatten.

 

Die Ortsverwaltung übernahmen zwei halbe Ratsversammlungen. Das bedeutet, dass zwei Organisationen mit einer kleineren Mitgliedschaft gewählt wurden (eine für die Bauern, die anderen für die Adeligen), in bestimmten gemeinsamen Angelegenheiten trafen sie die Entscheidung zusammen. Die Lage war noch komplizierter, da die Juden sich einen Richter wählten, der in inneren Angelegenheiten der jüdischen Gemeinde zu entscheiden hatte. In der Justiz hatten wiederum die Adeligen einen eigenen Richter, genauso wie das übrige Dorf seinen eigenen. Die feudale Macht verkörperte das Patrimonialgericht, wo die Grundbesitzer die Urteile fällten.

 

Unter den Grundbesitzern tauchen Mitglieder vieler berühmten Familien auf, unter anderem die Familie Kölcsey, deren Kurie wegen Ferenc Kölcsey, dem berühmten Dichter zu einem Wallfahrtsort wurde. Er verbrachte seine Kindheit hier und lebte zwischen 1812-15 wieder im Dorf. Imre Péchy, ein Funktionar des Kalvinistischen Kollegiums von Debrecen wohnte auch im Ort. Es könnten noch die Familien Fráter, Csanády, Sombory und Miskolczy erwähnt werden. Mit dem Namen von József Chernel, einem berühmten Grundbesitzer des Dorfes ist die Gründung des ersten Kindergartens verbunden. Mit dieser Institution war auch das Lebenswerk von Endre Szabó, dem ausgezeichneten Schriftsteller im Bereich der Pädagogik verbunden. Er gründete sogar eine Redaktion im Dorf und startete eine landesweit bekannte erziehungspädagogische Zeitschrift.

 

Die kalvinistische Schule von Álmosd gehörte zum Kollegium von Debrecen. Die Kirchen, besonders die kalvinistische, spielten eine große Rolle im Leben des Dorfes. Das große Ansehen und die guten kirchlichen Beziehungen der Grundbesitzer trugen dazu bei, dass viele Versammlungen der Kirche hier abgehalten wurden, besonders im 19. Jahrhundert. Im Dezember 1804 wurde hier unter der Leitung von Ézsaiás Budai das Ratio Institutionis von Álmosd verfasst, das im Unterrichtswesen des Kollegiums in Debrecen ein neues Kapitel eröffnete.

 

Nach dem Friedensabkommen von Trianon verlor Álmosd seine Bedeutung und wurde zu einem Grenzdorf. Die schlechten Straßen, das Fehlen der Eisenbahnverbindung, die große Entfernung von den Städten und nicht zuletzt die einseitige landwirtschaftlichen Produktion trugen dazu bei, dass die kulturell und geschichtlich bedeutende Ortschaft immer mehr in eine benachteiligte Situation geriet. In den 1950er Jahren begann eine abnehmende Tendenz in der Einwohnerzahl, die sich nach der Organisation der Landesproduktionsgenossenschaft beschleunigte.

 

Jahrhundertelang wurde Álmosd durch die ungünstigen Besitzverhältnisse charakterisiert. Nach der Leibeigenenbefreiung waren von dem etwa 8000 Morgen großen Gebiet 1117 im Besitz der Bauer, der Rest war das Allodium der Grundbesitzer. Die Ausgliederung erfolgte 1838. Bis in die 1900er Jahre wurde die dreigängige Ackerwirtschaft praktiziert. Jahrhundertelang spielte die Landwirtschaft, vor allem der Pflanzenanbau die maßgebende Rolle. Vor allem Weizen, Mais und Futterpflanzen wurden angebaut. Von dem 18. Jahrhundert an war auch der Tabakanbau bedeutend. Seit den 1960er Jahren spielt das Gemüse, besonders der Meerrettich eine große Rolle.

 

Das Naturschutzgebiet, die schöne Landschaft, die zahlreichen Baudenkmäler, darunter auch die spätmittelalterliche, mit einer befestigten Mauer umgebene Kirche, die klassizistischen Kurien der Familien Kölcsey und Miskolczy, die Bauernhäuser, die Ausstellungsorte, die Denkmäler und das die Volksarchitektur aufzeigende Ortsbild prädestinieren Álmosd dazu, ein wichtiger Punkt des Fremdenverkehrs in Bihar zu werden.

Summary

The village lies on the east edge of Hajdú-Bihar county, 34 km away from the capital city of the county, in the direct vicinity of the Rumanian border. The lack of a railway system adds to its peripheral position on the border. The north-west part of the territory of the village belongs to the sandy South-Nyírség, and its south-east part to the loess covered Érmellék.

 

As part of the region, also called Erőspuszták, the Hajdúság Landscape Protection Region was established in 1988, which covers Daruláp with several rare plants, one of the most beautiful birch-moors of the landscape protection region, to be found in the valley of the Kék-Kálló brook that traverses the Bagamér-Álmosd borderline of the Region in a north-south direction. There is a pond with a fifty-hectare water surface next to the village, which is the Álmoas-Kokad water reservoir.

 

We can find written sources about the existence of the village going back to the XIII century. Before the Mongolian invasion, it had been a village owned by the Ákos dynasty, who were ancient settlers in Bihar. The members of the Álmosdi Csire family were the landowners of the settlement throughout three centuries, together with the heirs on the female side. Álmosd became a typical village owned by the small nobility at the beginning of the XVI century. In the 1530-ies, its inhabitants accepted the Calvinist reformation. After 1566, it was one of the villages of Bihar paying tax also to the Ottoman Empire.

 

The name of Álmosd is known in Hungarian history as the scene of the first victorious battle in István Bocskai’s freedom fight (October 15, 1604). The settlement is recorded in literature as one of the settlements inhabited by the Heyducks under the ownership of private landlords. Although it was considered as inhabited already in 1692 after the devastation caused by the Turks, it is probable that the continuity of life in the settlement was not fully broken. It was continuously recorded in the censuses during the XVIII century, with a free status for serfs. In 1715, 19 serfs with a free status and three cotters, in 1720, 41 people working for a fixed fee, and in 1728, 35 inhabited plots of land were recorded. In 1742–43, about one third (417 persons) fell victim to the epidemic of the plague.

 

Its ever strengthening and more and more prosperous Calvinist church was recorded as one of the legation places of the Calvinist College in Debrecen in 1720. We still have its registers going back to 1748. An elected ecclesiastical council has been managing the Calvinist church since 1765. In addition to the Calvinists, predominating the life of the settlement, the number of Greek Catholics, who belonged to an independent mother-church was notable already according to the data of a census by József II (273 persons), and there is also a surprisingly high number of Israelites living in the settlement (187 persons living in 39 households). They even had a synagogue as early as in the first half of the XIX century. The appearance of the Greek Catholic religion in the village may be dated in the time period after the great plague in the XVIII century. It was imported by the Rumanian and Ruthenian settlers, who arrived from Sub-Carpathia and the North-Transylvanian mountains and settled in the part of the settlement called Oláhfalu. They became quickly assimilated. The census of the followers of the Greek Catholic religion, which recorded people by their names, contains 45 Rumanian and five Ruthenian families, and altogether 257 inhabitants in 1810. The name list of their priests serving in Álmosd has been known since 1780. Their church was built around 1850.

 

Álmosd as a typical settlement of the small nobility carried the related disadvantages in all areas of its social life. The hereditary landlords were placed at the top of its social hierarchy. They had their own manors, and played a decisive role in the distribution of the revenues from feudal land areas, services rendered by the serfs, and the use of forests, meadows, and royal lease under joint ownership during the compossesoratus. Due to their properties, they were also the main supporters of the local church.

 

The nobility also played an outstanding role, and those of them who had no land possessions of their own, lived on the plot of land of some landlord, paying a rent for it. Most of them did not differ from the peasantry in their lifestyle and way of dressing, however, they had a different consciousness of their nobility. Some of them engaged in industry, and several of them were active participants at the lower levels of politics and public administration. There were the names of 189 noblemen (landlords and patented noblemen) in the electotate list of Álmosd for the election of delegates in 1847. If the juvenile persons not having a right of vote, and the female members of the families are added, the number of the nobility among the 1723 inhabitants represented a remarkably high number.

 

There were two half-councils working on the secular affairs of the settlement. This meant that two half-councils with a reduced membership were organised in the settlement: one for those without nobility, that is the peasants, and one for the noblemen, but in some affairs of common interest, they took joint decisions. The unique situation in Álmosd was further complicated by the election of a separate Jewish judge by the significantly large Jewish population to administer their own affairs in the first third of the XIX century. In the administration of justice, the lieutenant of the nobility judged the noblemen, and the judge administered justice for the peasants in matters of lower importance. The manorial court, where landlords acted as judges, which was the symbol of feudal power, was another important organisation of justice.

 

Several significant, and renowned historical families could be found among the landlords, like Ferenc Kölcsey, who lived in the family’s mansion here in his early life between 1812 and 1815, owing to whom this place became the destination of national pilgrimage. Imre Péchy, the general superintendent of the Trans-Tisza Calvinist Church District, and the Debrecen College also lived here, but mention should be made also of the members of the Fráter, Csanády, Sombory and Miskolczy families. The establishment of a kindergarten in the early days of the childcare programme could be associated with the name of József Chernel, a significant landlord of the village. The work of Endre Szabó, an early reformer of Hungarian kindergarten education, and an excellent pedagogical author was also connected to this institute. He launched a kindergarten pedagogical journal of national significance by way of his editorial house operated in the settlement.

 

The Calvinist school of the settlement operated as a particular institute of the Debrecen College. Churches, due to the significant Calvinist movement had a major role. Due to the high authority of local landlords, and their extensive network of relationships, Álmosd was the scene of several significant meetings and synods, especially during the XIX century. The Ratio Institutionist of Álmosd was formulated under the management of Ézsaiás Budai here in December 1804, which was a new epoch-marking educational system.

 

After the Trianon peace treaty, Álmosd became a peripheral, borderline settlement in Csonka-Bihar county. As a result of the underdeveloped road structure, the lack of the railway, its large distance from any cities, and the one-sided agricultural production, this historic settlement with its cultural traditions was pushed back to worse and worse situations. The reduction of its population was accelerated after the organisation of the cooperative, and the disadvantageous position of the village became permanent.

 

The village was characterised by an extremely unhealthy property structure for many centuries. After the abolition of serfdom, out of the eight thousand-hold land area, on 1117 holds there were pieces land owned by peasants, and the rest constituted the manors of landlords. The distribution of land took place in 1838. Three-course rotation was typical until the 1900-ies: autumn-spring-fallow. The dominating branch in the economy of Álmosd was agriculture, and especially plant cultivation for centuries. Mainly wheat, maize and fodder-plants were grown. It also had a significant tobacco production started in the XVIII century. As part of Érmellék, it had significant viniculture as early as in the Turkish times. Its vegetable production became significant in the 1960-ies. In recent years, the production of horseradish became outstanding.

 

The village is predestined to become a notable place of tourism by its protected natural resources, beautiful landscape, several monuments, its church surrounded with a fortified wall from the late middle ages, the classicist manor house of the Kölcsey, and Misolczy families, several peasant houses, manor houses of the small nobility, its view-points, traditional architecture, and the image of the old village, as well as the hospitality of its people.

« Older posts Newer posts »
Megszakítás