2000. augusztus 8-án és 2001-ben Kölcsey születésének évfordulóján nyílt meg mindkét kiállítás a Kölcsey u. 26., illetve a Fő u. 7. sz. alatt. Mindkét kiállítás létrehozatalát Joseph Kadar Párizsban élő magyar származású festőművésznek köszönhetik a község lakói.
2002-ben magángyűjteményének, festményeinek és fotóinak kis töredékét ajánlotta fel Joseph Kadar anyai nagyszülei emlékének tiszteletére, akik Álmosdon éltek. Fotókiállítását új helyen mutatja be.
A közel 100 éves épület orvosi lakás- és rendelőként funkcionált 1990-ig, ezt követően került kialakításra az épületben a Polgármesteri Hivatal.
Polgármester: Tóth Sándor
Alpolgármester: Markocsány Tamásné
Jegyző: dr. Medve Erzsébet
A Rákóczi utca végén található. A család leszármazottja él itt: Fekete Albert feleségével és legkisebb gyermekének családjával. Az épület több mint 200 éves. 1998-99-ben felújították. A csata színhelyén lévő emlékműhöz előttük vezet el az út.
A Miskolczy család kúriája. Ebben a kúriában őrizték Kölcsey Himnuszának kéziratát az 1860-as évektől 1944-ig. A park az épület mögött található, a család telepítette, kertészek gondozták. Természetvédelmi terület, a korábban kb. 10 hektárból ma parkként 2,5 hektárt sikerült megmenteni és megtartani. Ma is több mint 300 fakülönlegesség található benne. A park szélén van a Miskolczy család sírboltja, itt nyugszik Miskolczy Lajos Bihar vármegye első főispánja.
Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt. 1981-től nyílt meg a kiállítás. A mester még az 1960 – 70-es években dolgozott itt. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók. Pl.: üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók stb.
Álmosd települését kettészeli a Bagaméri – ér. Az ér által elválasztott dél – keleti településrészt főként katolikus vallásúak lakták, ezért is épült 1850-ben a Sziget utcán a román stílusú görögkatolikus templom és mellette egy egytantermes iskola. Máriapócsról származó ikon található a templomban.
A Kölcsey-emlékház Kölcsey Ferenc szüleinek a lakóháza volt. Gyermekként folyamatosan 6 éves koráig tartózkodott itt. Két szomorú esemény zaklatta fel e két év alatt a kisgyermek lelkét: elveszítette a jobb szeme világát és 6 éves korában hirtelen meghalt az édesapja. Ekkor Sámuel nagybátyja és édesanyja beíratják a debreceni református kollégiumba. Itt végezte tanulmányait. A szünidőt főként Álmosdon töltötte. 1810-ben 2 évre Pestre ment joggyakorlatra. 1812-től 1815 áprilisáig Álmosdon gazdálkodott. Komoly levelezést folytat barátaival. Többek között Kazinczy Ferenccel atyai jóbarátjával. Ők ketten igen sokat tettek a magyar nyelvújítás ügyéért. 1815 áprilisában testvéreivel osztoznak a birtokon, Kölcsey Ferenc Ádám öccsével Csekére költözik. Birtokaik Szatmár megyében is voltak. Bekapcsolódik a megye politikai életébe. Az 1832 – 36-os pozsonyi országgyűlésen keményen síkraszáll a haladás mellett. Mint Szatmár megye főjegyzője élete végéig küzd a haladásért. 1838. augusztus 24-én hirtelen és váratlanul halt meg. Szatmárcsekén temették el, ahol nagyon szép síremléket állítottak tiszteletére. Nemzeti Himnuszunkat itt írta 1823. január 22-én. Ezen a napon minden évben szép ünnepséget rendeznek a csekeiek és a Kölcsey Társaság.
Háromszor építették át és bővítették, ezt az 1910 körüli altemplomi feltárási munkálatok során állapították meg a muzeológusok. Az altemplom román stílusú, az Árpád-házi Chire család temetkezési helye volt.
Az I. világháború kitörése miatt a teljes feltárást nem tudták elvégezni. Az altemplomba vezető folyosót betemették. Kőtornyát 1824-ben építették közadakozásból, melyben 3 szép hangzású harang található. A teljes feltárás megoldásra vár.
Műemlék 1951. óta a református templom előtti kőfal a beépített lőrés kamrával, melyet Dobó István épített az 1552-es egri viadal után, mert itt is voltak birtokrészei. Álmosd nagyváradi vár erődítési vonalához tartozott.
Árpád-kori település. Az első hiteles levél 1261-ből származik, de a községhez fűződő mondák, történetek és az altemplomi temetkezési hely – nincs még feltárva – azt bizonyítják, hogy sokkal korábbi eredetű.
Nevét Álmosd hercegről, „Vak” II. Béla király atyjáról kapta.
Álmosd = Kicsi Álmos. A „d” latin kicsinyítő képző.
Az Ákos nembeli Chyre család tulajdona volt már a tatárjárás előtt is. Az első templomot e e család építette román stílusban. Temetkezési helyük az altemplom volt.
Álmosd hazánk keleti részén, Debrecentől DK-re (34 km – re) fekszik Hajdú – Bihar megyében. Régen Bihar vármegyéhez tartozott.
A határ nagyobb része kiváló minőségű feketeföld, másik része homokos talaj, ahol a hangulatos kis szőlőskerteken kívül erdőrészek is találhatók. Az utóbbi eredetileg tölgyes volt, melyet az itt letelepedett hajdúk ültettek.
1281-ben Almas; 1300-ban Almus; 1416-ban Almos; 1461-ben Álmod néven szerepel. A XV. században Chyre Zsigmond prépost csúcsíves stílusú téglatemplomot építetett, melyre később a református templom ráépült. Az épület és templomkert vastag kőfal veszi körül, mely ma is fennáll Országos hírre Bocskai emlékezetes csatája révén tett szert az 1604-es Álmosd – Diószegi csatával. Kölcsey Ferenc idejében tipikus jobbágyfalu képét mutatja. A költő 1812 – 15 között tartózkodott itt. A közösség mezőgazdasági jellegű település; 1832 fő a lakosok száma. 1996. október 15-én a község határában felavatásra került a Bocskai – csata emlékműve, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Műemlékei: – Kölcsey kúria -, Kovácsműhely.
