A Rákóczi utca végén található. A család leszármazottja él itt: Fekete Albert feleségével és legkisebb gyermekének családjával. Az épület több mint 200 éves. 1998-99-ben felújították. A csata színhelyén lévő emlékműhöz előttük vezet el az út.
Szerző: Almosd (Page 34 of 39)
A Miskolczy család kúriája. Ebben a kúriában őrizték Kölcsey Himnuszának kéziratát az 1860-as évektől 1944-ig. A park az épület mögött található, a család telepítette, kertészek gondozták. Természetvédelmi terület, a korábban kb. 10 hektárból ma parkként 2,5 hektárt sikerült megmenteni és megtartani. Ma is több mint 300 fakülönlegesség található benne. A park szélén van a Miskolczy család sírboltja, itt nyugszik Miskolczy Lajos Bihar vármegye első főispánja.
Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt. 1981-től nyílt meg a kiállítás. A mester még az 1960 – 70-es években dolgozott itt. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók. Pl.: üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók stb.
Álmosd települését kettészeli a Bagaméri – ér. Az ér által elválasztott dél – keleti településrészt főként katolikus vallásúak lakták, ezért is épült 1850-ben a Sziget utcán a román stílusú görögkatolikus templom és mellette egy egytantermes iskola. Máriapócsról származó ikon található a templomban.
A Kölcsey-emlékház Kölcsey Ferenc szüleinek a lakóháza volt. Gyermekként folyamatosan 6 éves koráig tartózkodott itt. Két szomorú esemény zaklatta fel e két év alatt a kisgyermek lelkét: elveszítette a jobb szeme világát és 6 éves korában hirtelen meghalt az édesapja. Ekkor Sámuel nagybátyja és édesanyja beíratják a debreceni református kollégiumba. Itt végezte tanulmányait. A szünidőt főként Álmosdon töltötte. 1810-ben 2 évre Pestre ment joggyakorlatra. 1812-től 1815 áprilisáig Álmosdon gazdálkodott. Komoly levelezést folytat barátaival. Többek között Kazinczy Ferenccel atyai jóbarátjával. Ők ketten igen sokat tettek a magyar nyelvújítás ügyéért. 1815 áprilisában testvéreivel osztoznak a birtokon, Kölcsey Ferenc Ádám öccsével Csekére költözik. Birtokaik Szatmár megyében is voltak. Bekapcsolódik a megye politikai életébe. Az 1832 – 36-os pozsonyi országgyűlésen keményen síkraszáll a haladás mellett. Mint Szatmár megye főjegyzője élete végéig küzd a haladásért. 1838. augusztus 24-én hirtelen és váratlanul halt meg. Szatmárcsekén temették el, ahol nagyon szép síremléket állítottak tiszteletére. Nemzeti Himnuszunkat itt írta 1823. január 22-én. Ezen a napon minden évben szép ünnepséget rendeznek a csekeiek és a Kölcsey Társaság.
Háromszor építették át és bővítették, ezt az 1910 körüli altemplomi feltárási munkálatok során állapították meg a muzeológusok. Az altemplom román stílusú, az Árpád-házi Chire család temetkezési helye volt.
Az I. világháború kitörése miatt a teljes feltárást nem tudták elvégezni. Az altemplomba vezető folyosót betemették. Kőtornyát 1824-ben építették közadakozásból, melyben 3 szép hangzású harang található. A teljes feltárás megoldásra vár.
Műemlék 1951. óta a református templom előtti kőfal a beépített lőrés kamrával, melyet Dobó István épített az 1552-es egri viadal után, mert itt is voltak birtokrészei. Álmosd nagyváradi vár erődítési vonalához tartozott.
Árpád-kori település. Az első hiteles levél 1261-ből származik, de a községhez fűződő mondák, történetek és az altemplomi temetkezési hely – nincs még feltárva – azt bizonyítják, hogy sokkal korábbi eredetű.
Nevét Álmosd hercegről, „Vak” II. Béla király atyjáról kapta.
Álmosd = Kicsi Álmos. A „d” latin kicsinyítő képző.
Az Ákos nembeli Chyre család tulajdona volt már a tatárjárás előtt is. Az első templomot e e család építette román stílusban. Temetkezési helyük az altemplom volt.
Álmosd hazánk keleti részén, Debrecentől DK-re (34 km – re) fekszik Hajdú – Bihar megyében. Régen Bihar vármegyéhez tartozott.
A határ nagyobb része kiváló minőségű feketeföld, másik része homokos talaj, ahol a hangulatos kis szőlőskerteken kívül erdőrészek is találhatók. Az utóbbi eredetileg tölgyes volt, melyet az itt letelepedett hajdúk ültettek.
1281-ben Almas; 1300-ban Almus; 1416-ban Almos; 1461-ben Álmod néven szerepel. A XV. században Chyre Zsigmond prépost csúcsíves stílusú téglatemplomot építetett, melyre később a református templom ráépült. Az épület és templomkert vastag kőfal veszi körül, mely ma is fennáll Országos hírre Bocskai emlékezetes csatája révén tett szert az 1604-es Álmosd – Diószegi csatával. Kölcsey Ferenc idejében tipikus jobbágyfalu képét mutatja. A költő 1812 – 15 között tartózkodott itt. A közösség mezőgazdasági jellegű település; 1832 fő a lakosok száma. 1996. október 15-én a község határában felavatásra került a Bocskai – csata emlékműve, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Műemlékei: – Kölcsey kúria -, Kovácsműhely.
Kölcsey Ferenc Emlékház és Álmosdi Kiállítóhelyek
Kölcsey Emlékház
A népi klasszicista stílusban épített kúria a XVIII. század végén épült. Kölcsey Ferenc gyermekkorának egy részét itt töltötte, felnőttként pedig 1812-15 között ide vonult vissza.
Az épületet 1967-ben vásárolta meg az önkormányzat, ezt követően 1968-ban már helyet adott az első kiállításainak és a községi könyvtárnak.
Az emlékházban 2006-ban nyílt meg a „Boldog az, kinek sok köteléki vagynak az életben” című kiállítás, amely nemzeti himnuszunk írójának, Kölcsey Ferencnek állít emléket. A kiállítást — melyben a korábbi tárlattal ellentétben nemcsak tablók, hanem enteriőrök is helyet kaptak — Lakner Lajos, a Déri Múzeum irodalomtörténésze rendezte.
A könyvtár kiköltözésével üressé váló helyiségekben előbb Joseph Kádár festőművész hajdúsági képzőművészeti gyűjteménye került elhelyezésre, majd időszaki kiállító termet alakítottak ki.
Napjainkban az emlékház ismét egy megújulási folyamaton megy keresztül. A kultúráért felelős minisztérium Kubinyi-támogatásainak köszönhetően évről-évre fejlődik az emlékház infrastruktúrája.
Joseph Kádár gyűjtemények
Joseph Kádár, álmosdi származású festőművész a 2000-es években két új kiállítóhelyet hozott létre Álmosdon. 2000-ben nyílt meg a Post-Mail-Art Múzeum elnevezésű kiállítóhely, amely olyan postai küldeményeket mutat be, melyek valójában különböző technikájú művészeti alkotások.
A második kiállítóhely, a Joseph Kádár Múzeum 2002-ben nyílt meg. Ebben a festőművész alkotásai és egyik modern művészeti gyűjteménye tekinthető meg. Emellett kisebb régészeti és néprajzi tárgyegyüttesek is helyet kaptak a kiállításban.
A Joseph Kádár-féle álmosdi kiállítóhelyek Magyarországon szinte egyedülálló példái a modern képzőművészet falusi bemutatásának.
Mucsi Mihály Kovácsműhelye
A XVIII. század végén épült az a kovácsműhely, amelyben Mucsi Mihály (1909-1979) mezőgazdasági és lóvasaló kovács dolgozott. A településen több műhely is működött, de sajnos csak ez az egy élte meg a jelenkort.
Az épületet Angyal László András közbenjárásával sikerült népi ipari emlékként megmenteni a lebontás elől. Az 1981-re befejeződött felújítását követően méltóképp mutatja be egy falusi kovács hagyományos mindennapi munkáját. A műhelyt Varga Gyula, a Déri Múzeum néprajzos muzeológusa rendezte be a kovácsmester megmaradt eredeti eszközeivel, kész és félkész munkáival.
Érdekessége, hogy előzetes egyeztetés esetén a műhely még ma is beüzemelhető!
Falumúzeum
Az 1968-ban átadott Kölcsey Emlékház, az 1981-ben megnyitott Mucsi-féle kovácsműhely-kiállítás, és a 2000-es évek elején létrejött Joseph Kádár-gyűjtemények után 2015-ben az álmosdi önkormányzat úgy határozott, hogy egy helytörténeti és néprajzi kiállítóhelyet is létrehoz. Ez lett az Álmosdi Falumúzeum, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston Programjának támogatásával alakított ki az önkormányzat.
A fejlesztést az önkormányzat felkérésére Dr. Bihari-Horváth László főmuzeológus, a Dr. Bihari Szakértő Iroda vezetője végezte el. Az új falumúzeum 100 m2-en mutatja be az „Álmosd régészeti korszakai”, az „Álmosd felemelő századai”, és az „Álmosd hagyományos paraszti kultúrája” című állandó kiállítási egységeket, melyek létrehozásában Császárné Sólyom Judit tanárnő és Nagy Gergő akkori egyetemi hallgató is részt vett.
Nyitvatartás:
Hétfő: Zárva
Kedd: 9:00-16:00
Szerda: 9:00-16:00
Csütörtök: 9:00-16:00
Péntek: 9:00-16:00
Szombat: 9:00-16:00
Vasárnap: 9:00-16:00
Előzetes bejelentkezés szükséges!
Bejelentkezés és információ kérhető:
Nagy Gergő gyűjteménykezelő (tel.: 06306207329)
email: kolcseyferencemlekhaz@gmail.com
Jegyárak:
Felnőtt: 600 Ft (15 fő felett 400Ft)
Diák és nyugdíjas: 400 Ft (15 fő felett 300Ft)
Családi (2 felnőtt + 2 gyermek): 1500 Ft
Csoport (15 gyerek + 2 kísérő): 4000 Ft
Csoport (15 felnőtt): 6500 Ft
Csoport (45 gyermek + 2 kísérő): 12000 Ft
Csoport (45 felnőtt): 15000 Ft
Pedagógus, múzeumi dolgozók számára ingyenes!
Fogyatékkal élők számára a kiállítások ingyen látogathatók!
Más kedvezményekről érdeklődjön!
„Hit, haza és szeretet nélkül nincs nemzet!”
A mi kis közösségünk Árpádkori település, melyről az első hiteles oklevél 1261-ből származik. A község korábbi létezéséhez fűződő mondák és az altemplomi temetkezési hely – mely még feltáratlan- sokkal korábbi eredetét bizonyítják.
Nevét Álmos hercegről kapta. „Vak” II. Béla király atyjáról. Álmosd = kicsi Álmos. A „d” latin kicsinyítő képző. Sokáig az Ákos – nembeli Chyre – család tulajdona volt, már a Tatárjárás előtt is.
A család temetkezési helye a mai Református templom alatti altemplom volt, melyre fény derült egy 1908-ban befejezett feltárás során.
Az első román stílusban épített templomot is e család készítette, melyet később még 2 ízben átépítettek. Mellette kolostorépület állt, ahol 6-8 szerzetes teljesített szolgálatot. A templom körül a község lakóinak a temetkezési helye volt.
A XV. században Chyre Zsigmond prépost csúcsíves stílusra alakíttatta, majd a mai formáját később nyerte el. Az 1500-as évek közepén a falu lakói áttértek a protestáns vallásra.
Torny nem volt a templomnak, csak fából készült harangláb. 1822-ben elhatározták a falu nemes-urai, hogy „már ide kőtorony kell”. 1824-re ez is megépült. 3 harang található benne. A legkisebb a „Bocskai harang”. Ez készült el legutoljára: 1934. október 15-re.
A Balogh család adományozta a dicsőséges 1604 október 15-i csata emlékére.
Az 1934. október 15-i Országos ünnepség alkalmából szólaltak meg először. Ekkor avatták fel a régi Piac téren a „névtelen hajdú” emlékcsoportot. Nagy Sándor János a debreceni Dóczy intézet rajztanára alkotta. Nevét a főalakról kapta. A bronzból öntött méltóságot, büszkeséget árasztó hatalmas hajdú megtestesítője a maroknyi hajdú vitézek csoportjának, akik leleményességükkel, bátorságukkal világraszóló győzelmet arattak Petzen ezredes 3500 fős csapata fölött, akik Bocskai István elfogására, vagyonának elkobzására indultak Nagykereki vára felé. Ezt akadályozták meg a kereki vár hős vitézei és a hozzájuk pártoló hajdúk.
1996-ban újabb emlékmű készült a csata színhelyén, mely Álmosd – Diószeg között zajlott az Álmos – tó partján. Mire a nap felkelt a győzelem megszületett. A csata emlékét hirdeti a felkelő nap a Bocskai – -féle hajdú címerben.
Az emlékművet Győrffy Lajos szobrászművész a helyszínen készítette.
Minden évben szép megemlékezést tartunk itt az évfordulón. A Diószegiek pedig a Nyúzó – völgyben elevenítik meg a csatát a Hagyományőrzők közreműködésével augusztus közepén.
Álmosd megtekinthető emlékei:
Kölcsey Emlékház: Kölcsey u. 11. Kölcsey Ferenc itt töltötte gyermekkorát 1790-től és később is tanulmányai végeztével 1815-ig folyamatosan itt gazdálkodott, alkotott, melyet emléktábla is tanúsít a ház falán.
Kovácsműhely: még az 1970-es években is működött. Rákóczi u. 2.
Joseph K’dar: magángyűjteménye, életmű – kiállítása. Fő u. 7.
Joseph K’dar: Post – Mail – Art kiállítása. Kölcsey u. 26.
Dobó István által épített kőfal a Református templom előtt. Bocskai u. 1-3.
Chernel József által alapított Kisdedóvó és Koldusápoló intézet 1860., mely ma is óvoda ként működik. Szabó Endre óvoda – pedagógus itt szerkesztette az első módszertani lapokat.
I. világháborús emlékmű 101 hősi halott emlékére, akik a doberdói fennsíkon vesztették életüket. Bocskai u. 1-30. Templomkert
II. világháborús emlékmű a „Bőgő” téren, melynek neve a Tatárjárásra emlékeztet.
Miskolczy – park és kúria: Táncsics u. 22
Görögkatolikus Templom: 1850-ből ikonokkal és Mária képpel. Táncsics u. 11.
Baptista Imaház: Arany János u. 2.
Polgármesteri Hivatal: Fő u. 10. Tel.: 52/388-035 Fax
