Kategória: Uncategorised (Page 2 of 4)

Honosítás

Álmosdon a Kölcsey kúriában került megrendezésre az állampolgársági eskütétel, melynek során a szomszédos országok lakosai felveszik a magyar állampolgárságot is. Az álmosdiak számára sokat jelent, hogy olyan helyen rendezhetik meg ezt a jelentős eseményt, ahol hazánk egyik leghíresebb költője Kölcsey Ferenc élt, illetve említések alapján itt kezdte el megírni a Himnuszt.

    A honosítás megnyitóját Köteles István Úr Álmosd Polgármestere tartotta, melyben bemutatta községünket és annak látnivalóit. Tasó László országgyűlési képviselő Úr köszöntőbeszédet mondott a jelenlévők részére, valamint településünk történelmi értékeit méltatta. Ezt követően Várnagy Ibolya anyakönyvvezető versét hallhattuk egy pár percben. Az eskütétel következett, melynek menete a következőképpen valósult meg: az eskütétel szövegét Köteles István Polgármester Úr mondta el először tagolva és utána ezt ismételve mondták el a honosításban résztvevő személyek is. A fogadalomtétel után hangzott el a Himnusz, valamint a Szózat. A Szózat közben került sor az okirat átadására/átvételére, amit a résztvevők egy pohár pezsgő kíséretében ünnepélyesen vehettek át.

 

 

A honosítás végén a magyar állampolgárságot szerző személyek részére hallhatunk egy általános tájékoztatót Várnagy Ibolyától. Az eskütétel végén került sor a közös fotózásra, melyet a magyar állampolgárságot szerző személyek készítettek a Polgármester Úrral, illetve Várnagy Ibolyával.Idén körülbelül 40 külföldi személy kapott magyar állampolgárságot községünkben.

 

 

 

Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról

A Bocskai István Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói megemlékeztek az 1956. október 23-ai forradalomról. Az 56-dik évfordulójának alkalmából műsort adtak elő, amelynek keretében felelevenítették a múltban történt eseményeket.

A tanulók felkészítésében részt vett: Bodnárné Kapusi Ildikó, Adorján Csaba. A technikai hátteret Zdrobe Marius biztosította.

 

 

 

Játszóterek

Az iskola és a sportpálya területén a játszóterek lebontására azért került sor, mert ezek az EU-s szabványoknak nem feleltek meg a nyáron végzett minősítés során. Az óvoda területén is elbontásra kerültek azok a mászókák, amik a szabványnak nem feleltek meg. (A NGM játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló rendelet 7. § (3) Ha a játszótéri eszköz balesetveszélyessé válik, az üzemeltetőnek haladéktalanul intézkedni kell az eszköz használatának megakadályozása és annak egyidejű kijavítása vagy lebontása érdekében.)

A játszóterek újraépítése pályázat által valósítható meg. Az Önkormányzat ennek érdekében benyújtott egy pályázatot, amennyiben ezt a pályázatot elnyerik, új játszóterek épülhetnek, amik már az EU-s elvárásoknak megfelelnek.

Az EU-s játszótér szabványokat, azért alkották meg, hogy biztonságosabbá tegyék a gyermekek szabadidős tevékenységét. A játszótéri elemek olyan anyagból készüljenek, amelyek kisebb eséllyel okozhatnak balesetet pl.: a gumiból, műanyagból, fából készült elemek sokkal biztonságosabbak a vasból készült elemeknél. Az esési zóna alapján a játszóterek esetén fontos, hogy puha folyami homokkal vegyük körbe a hintákat, csúszdákat, mászókákat.

A rendelet előírja, hogy a játszótereknek megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. „A részben megfelelőnek értékelt játszótéri eszközt az üzemeltetőnek kell a biztonságossági követelményeknek megfelelő állapotúra kijavítani, valamint a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszköz további használatát haladéktalanul megakadályozni és azt elbontani.”

A jogszabály: „7. § (2) kimondja: A játszótéri eszköz üzemeltetőjének a játszótéri eszköz időszakos ellenőrzését az időszakos ellenőrzés végzésére engedéllyel rendelkező szervezettel négyévenként kell elvégeztetni.”

Az EU-s szabvány szerint a játszóterekről időszakos ellenőrzési jegyzőkönyvet kell vezetni, amiben fel kell tüntetni a játékok/mászókák állapotát, illetve azt is, ha valami eltört/elromlott és ezek javítását is.

Az elbontott játszóterek vasanyagából komposztálót készítenek, illetve a temetőben sorompót helyeznek el. 

 

Szüreti Bál

Az Álmosdiak baráti köre szervezésében. 2012. október 20-án megrendezésre került a Szüreti Bál. Helyszíne a Bocskai étterem volt, melynek feldíszítését nagy lelkesedéssel, jó hangulatban végezték az Egyesület tagjai és a hozzájuk tartozó fiatalok.

 

“Az étterem díszítése”                                                               “Szilágyi Lajos nagy örömmel fűzte fel a szőlőket”

 

Kora délután a mulatságot megelőzően a hagyomány szerint lovas szekerek, lovasok vonultak fel a falu főbb utcáin. Több helyen tánccal, énekkel szórakoztatták a nézelődő embereket, akik süteménnyel, innivalóval kínálták meg őket. Hamar egymásra talált fiatal és idős; párokban, nagyobb körökben ropták a táncot. 

“A fiatalok lelkesen táncoltak!”                                                 „Indulás a felvonulásra!”

 

Este 6 órától sós pogácsával és üdítőkkel várták az étterembe érkező vendégeket. A dekorációként elhelyezett szőlőfürtöket, aki engedély nélkül megkóstolta annak cserébe zálogot kellett adnia, amit az este folyamán tréfás feladattal tudott kiváltani.

„A zálog kiváltása!”                                                                „Ponta Gergőnek brékelni kellett!”

                                    „Csobán Imrének és Vida Georginának katyusát kellett táncolni!” 

Ünnepi vacsoraként Babgulyás és mákos, diós, almás kalács volt felszolgálva, melyet az Álmosdiak baráti körének tagjai készítették el.

Simón András és Csobán Imre „különleges jelmezbe” öltözve adták elő mókás történetüket, amely hatalmas sikert aratott.

TT duó húzta a talpalávalót, a hangulat a tetőfokára hágott, mindenki táncra perdült, és hajnalig tartó mulatozás vette kezdetét.

 

 

Megemlékezés a temetőben

Mindenszentek előtt a hozzátartozók és községünk közmunkásai rendbe tették a temetőt, hogy méltóképp emlékezhessünk meg halottainkról.

A hagyományoknak megfelelően idén is több száz gyertya fénye világított elhunyt szeretteink sírján.

November 1-jén délután, Jaczkó Dániel görögkatolikus lelkész és gyülekezete imát mondott az elhunytak lelki nyugalmáért, a temetői keresztnél. 

 

 

Álmosd című kiadvány

2011-es esztendőben jelent meg az Álmosd című kiadvány, melyet Köteles István Polgármester úrnak, dr. Vajda Mária főmuzeológusnak, dr. Angyal László András Álmosd díszpolgárának, Joseph Kadar művésznek, Fáy Péternek a Miskolczy család egyik leszármazottjának, Nagy Sándor, Nagy Sándorné Marika néninek az Álmosdi Emlékház és kiállító helyek gondnokainak; Bodolai Herminának, Papp Mariannak, Boros-Szima Beáta fotográfusnak, Kötelesné Menyhárt Emesének, Markovits Lászlónak, valamint a Litográfia Nyomdának köszönhetünk.

,,Elsőként mutatja be a Kölcsey Emlékházat vele együtt Kölcsey Ferenc munkásságát, e házhoz kötődő emlékeit és a hajdani nemesi kúriák életét. Bemutatja Bocskai csatáját és az emlékművet. Csodálatos képanyaga a ,, Névtelen hajdú” szoborral szépen példázza nemzetünk szabadságküzdelmei között a győzelemnek kijáró emlékezetet. A fennmaradt nemesi kúriák bemutatása különleges élményt nyújt parkjainknak képeivel együtt. Múzeumai világhíresek: Post-Mail-Art Múzeum, Joseph Kadar Múzeum, hajdúsági Képzőművészek Múzeuma. Láttatja oktatási intézményeit, melyek története összekapcsolódik a magyar pedagógiai kultúra fejlődésének egy-egy szakaszával. Igényesen, képanyaggal illusztrálja a község református, görög katolikus templomait és a baptista imaházat. Végül a népi életmódról és gondolkodásról ad közre érdekes gyűjteményt. El kell menni Álmosdra ünnepelni és e gyöngyszemeket a helyszínen értékelni.”

E könyvet Cs . Nagy Zoltán a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület Elnökének szavaival élve mutattuk be, mely részletes leírást ad a könyv tartalmáról

A könyv annyira elnyerte az Elnök Úr tetszését, hogy a november 21-én, Hajdúszoboszlón megrendezésre került Bocskai István születésének 455. évfordulója jegyében tartott Hajdúság Történeti konferenciára, 50 példányt kért Álmosd Község Polgármesterétől.

Hamarosan megvásárolható lesz a fentebb bemutatott, községünkről szóló könyv.

Közmunkaprogram résztvevői

Álmosd Község szebbé és otthonosabbá tételében a közmunkaprogramban résztvevő személyeknek, valamint koordinátoruknak, Simon Andrásnak nagyon sokat köszönhetünk.

 Idén sor került a járdaszegélyek megtisztítására az alábbi utcákon:

 

  •  Rákóczy Ferenc u.
  •  Hunyadi u.
  •  Petőfi Sándor u.
  •  Baross Gábor u.
  •  Vörösmarty Mihály u.
  •  Dózsa György u.
  •  Kölcsey Ferenc u.
  •  Bartók Béla u.
  •  Széchenyi u.
  •  Balassa Bálint u.
  •  Árpád u.
  •  Gábor Áron u.
  •  Arany János u.
  •  Béke u.
  •  Zrínyi u.
  •  Gárdonyi Géza u.
  •  Szabadság u.
  •  Táncsics Mihály u.

Ebben közreműködtek: Id. Ponta Géza, Bányai Renátó, Erdei László, Nagy Sándor, Tóth János, Csontos Sándor, Sebők Tibor, Sebők Ferenc.

 Gyakorlókert gondozásában részt vettek: Hajdú Józsefné, Agócs Erzsébet.

 Virágos kertek ültetése és gondozása: Önkormányzati Hivatalnál, Gyógyszertárnál, Bocskai étterem

nél, Joseph Kadar múzeumnál.

Ebben közreműködtek: Milák Eszter, Kanalas Zoltáné, Kapusi Jánosné, Kárándi Józsefné, Nagy Mária, Agócs Erzsébet, Gami Sándorné, Hajdú Józsefné, Pala Lajosné.

 Miskolczy-park ápolása, gondozása

Ebben közreműködtek: Nagy Mária, Kárándi Józsefné, Dorogi Csaba, Pala Lajosné, Kiss József, Győri Dániel, Vályi Péter, Kis Attila, Nagy Attila, Oláh Ilona.

 

 Szennyvíztelep kapálása, kaszálása

Ebben közreműködtek: Brudásné Fórián Viola, Makula Éva, Csobán István, Boros Zoltánné, Ignáth Zoltánné, Bagi Krisztina, Milák Eszter.

 Kaszálás, fűnyírózás: Bocskai emlékműnél, Gátnál, Központban, II. világháborús emlékműnél, Gyógyszertárnál, Névtelen Hajdú szobránál.

Ebben közreműködtek: Haga István, Sebők Miklós, Nagy Sándor, Erdei László, Bányai Renátó, Ponta Géza, Csontos Sándor, Tóth János, Papp József, Sebők Ferenc, Ponta Gergő, Kiss Attila, Török tamás, Török József, Kővári László.

 Játszótér karbantartása

 Ebben közreműködtek: Nagy Mária, Kárándi Józsefné, Sebők Miklós, Kanalas Zoltánné, Sebők Ferenc, Vályi Péter.

 

 Temető karbantartása

 Ebben közreműködtek: Hajú Józsefné, Agócs Erzsébet, Kanalas Zoltánné, Török József, Török Tamás, Rózsa Péterné, Milák Eszter.

 

  Szemétszedés a faluban

 Ebben közreműködtek: Hermeczi Imréné, Győri Szilvia, Kárándi Józsefné, Nagy Mária, Kanalas Zoltánné. 

 

Ezúton is köszönet illeti a közmunkaprogramban résztvevők munkáját!

 

 

Tornázzunk az egészségünkért!

 Olyan világban élünk ahol már a levegő, a víz, az élelmiszer nem mindig ’’tiszta’’, tartalmaznak az egészségre káros anyagokat. Pont ezért a szervezetünk sem működik úgy, ahogyan normál esetben kellene: hamarabb megbetegszünk, tovább tart meggyógyulni és már gyerekkorban jelentkeznek ízületi panaszok és gerincbántalmak. Egyre több a lúdtalpas és gerincferdüléses gyerek. Utóbbi években egyre gyakrabban találkozom 30 év alatti fiatalokkal, akik már túl vannak egy gerinc sérv műtéten. Nagyon fontos tehát, hogy már a gyerekeket ráneveljük a rendszeres mozgásra és felnőttként is mindenképpen építsük bele a mindennapokba a rendszeres tornát (az otthoni házimunka nem az!).

          Ha már kialakult valamilyen ízületi bántalmunk ne késlekedjünk elmenni a háziorvoshoz aztán tovább a szakorvoshoz, aki tornát és egyéb kezeléseket ír ki a problémánkra. Például ha valakinek elkezd fájni a válla ismert vagy ismeretlen ok miatt, kíméli, nem nagyon mozgatja, hogy ne fájjon. Ennek az a végeredménye, hogy egyre jobban fáj és beszűkül, végül hónapok múlva elmegy az illető az orvoshoz és lehet, hogy már csak a szteroidos injekció segít és egy hosszadalmas kezelés sorozat. Az a helyes megoldás, ha nem várunk a szakemberek felkeresésével és kikérjük a tanácsukat a további teendőkkel kapcsolatban minél hamarabb. Amikor egy ízületi gyulladás nagy fájdalommal jár érdemes gyógyszeresen kezelni és hűteni, viszont ha már enyhül az állapot rögtön el kell kezdeni a tornát, hogy visszanyerjük az ízületi mozgás terjedelmét. Ajánlatos tornázni egy ízületi műtét előtt is, utána meg mindenképpen kell. A műtét előtti tornával megerősítjük az izmokat, ezért a műtét utáni rehabilitáció sokkal könnyebb lesz és gyorsabb.

         Úgy gondolom, megéri erre odafigyelni.

         Egy egyszerű végtagtörésnél, ha több hétig gipszben van az adott végtag nagyon gyorsan legyengülnek az izmok ezért feszíteni kell őket a gipsz alatt és mozgatni a szabadon maradt ízületeket. A gipsz levétele után jöhet a rehabilitáló torna. Általában a műtő orvosok javasolják az otthoni tornát, de a páciens legtöbbször nem tudja mit, hogyan, meddig kell a gyakorlatot végezni. Ezért kérni kell, hogy felírják, a saját érdekünk a minél hamarabbi gyógyulás.

          Megemlítenék egy példát: tornáztattam egy középkorú férfit, akinek három hónappal előtte volt egy medencetörése, megműtötték, hazaküldték tornázzon otthon. Nem tudta hogyan tornázzon, nem mert csinálni semmit, csak háton feküdt, két bottal járt. Három hét torna és egyéb kezelések után egy botra volt csak szüksége és tudott forgolódni az ágyban, aztán kis idő múlva boldogan kiáltott utánam, hogy nézzem, milyen szépen megy, segédeszközök nélkül. Ehhez csak az kellett, hogy elkezdje a tornát.

          És ha az orvos javasolja a bot vagy járókeret használatát bátran vegyék elő nem szégyen járni vele, ez csak egy átmeneti állapoton javító segédeszköz, amit ha nem használunk, tönkretesszük az egészséges végtagot is a pluszterheléssel és rövid idő múlva már még több segítségre lesz szükségünk. Átgondolandó, nem igaz? !

          Tehát ne késlekedjenek, és ne kételkedjenek, használják ki az adott lehetőségeket, míg nem késő, tornázzanak az egészségükért!

 

                                                                                                                                                

                      Varga Gabriella – gyógytornász

 

Miért érdemes csatlakozni a szennyvízhálózathoz?

A mai modern világban számtalan „háztartási vegyszereket” használunk életvitelünk során. Különböző tisztító-, fertőtlenítő szereket; amelyekről nem is gondoljuk, hogy milyen káros hatással vannak környezetünkre és közvetetten ránk is. A konyhánkból kikerülő szennyvízben veszélyforrást jelentenek a mosó- és mosogatószerek, ugyanis a zsíros szennyeződéseket oldatban tartják, így gátolják a víz öntisztulását; ráadásul hatóanyagaik bejutnak a talajba, ahol elősegítik a vízben oldhatatlan szennyeződések (például: olajszármazékok) bejutását.

William Mitch amerikai kémikus, munkatársaival arra hívta fel a figyelmet, hogy hazájukban, egy átlagos háztartásban képződött szennyvízben rákkeltő hatású nitrogénvegyület mutatható ki. Ezért a tisztálkodó szerek egyik összetevőjét tették felelőssé.

Ráadásul a mindennapok során használt tisztítószerek vegyületei hátrányos hatást gyakorolhatnak, mert az „élővizekbe” jutva algásodást, mocsarasodást idéz elő.Az emésztőgödrökben lévő kémiai anyagok az udvarunkon lévő ásott-, illetve fúrt kutakba szivárognak, amelyekből öntözzük növényeinket, esetleg itatjuk állatainkat. Talán mérgezzük is őket anélkül, hogy tudatában lennénk. A legrosszabb megoldás, amikor az emésztőgödörből közvetlenül a kertünkbe folyatjuk a felgyülemlett szennyvizet.Elgondolkoztató, érdemes-e fogyasztanunk az így „létrehozott” élelmiszerekből.

A jelen generációt ezek a veszélyek lehet, hogy még nem fenyegetik, de az utánunk következő nemzedékeket már súlyosan érinthetik.

Adventi ünnepség

2012. december 1-jén községünkben másodszor került megrendezésre az adventi ünnepség. Az önkormányzat részéről Fiók Ferenc összeállította a Bibliai történethez szükséges istállót. Máriát, Józsefet, a kis Jézust és az angyalokat megjelenítő bábukat Bödöné Bús Ildikó készítette, Tóth László segítségével. Az elkészítésben az Álmosdiak baráti köréből segédkezett Simon András, Markocsány Tamás, és Markocsány Tamásné is.

 

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

 

Az ünnepség Köteles István polgármester köszöntőjével kezdődött.

Az egyházak részéről, beszédet mondtak: Buzás Árpád református lelkész, Jaczkó Dániel görög katolikus lelkész, Kovács Lajos baptista lelkipásztor.

Verset mondtak: Az óvodai Tündérvirág Tehetségműhely Csoportja, Álmosdiak baráti köre részéről Szalai Károlyné.

Az ünnepséget a baptista egyház kórusának műsora színesítette.

* Ádvent első vasárnapja

Advent első vasárnapjának fogalomköre a hithez kapcsolódik. Ezen a vasárnapon a gyertyagyújtás közben érdemes végiggondolni hitünket, azt, hogy miben, mikben hiszünk, s hogy hiszünk-e egyáltalán, vagy pusztán kiüresedett rítusként gyújtjuk meg az adventi koszorú gyertyáit. Hiszünk-e abban, hogy van egy spirituális, felsőbb erő? Hitünk szerint mit ünneplünk karácsonykor? A kis Jézust? A szeretetet? A fenyőfákat? Az ajándékozást? A vásárlást? A családot?

 

* Ádvent második vasárnapja

A bronzvasárnap üzenete: a remény. Miben reménykedünk? S mit teszünk meg reményeink, vágyaink valósággá váltásáért? Érdemes gyertyagyújtás után végiggondolni álmainkat, vágyainkat és céljainkat. Ezen a napon nagyobb spirituális energiát adhatunk a megvalósulásuknak, persze csak akkor, ha tiszta szívből kívánjuk a valóra válásukat! Kérdés, hogy reményeid megvalósulnak-e? Vagy pont ellenkezőleg, reménytelenségben éled az életedet? – A második gyertya meggyújtásával talán változtathatsz ezen is!

 

* Ádvent harmadik vasárnapja

Ezüstvasárnapon teológiai szempontból az öröm kerül a középpontba. Ekkor gyújtjuk meg a rózsaszín gyertyát, amely egy kis szünetet jelent a lila bűnbánatban. Ezen a vasárnapon már előre lehet örülni karácsony eljövetelének. A gyertyagyújtás után pedig ne csak azon gondolkodjunk el, mi okoz nekünk örömet, és minek örülnénk karácsonykor. De ahogy a katolikusok ilyenkor Szűz Máriára irányítják a figyelmüket, ugyanúgy mi is gondolkodjunk az isteni erő női oldalán, az anyaságon, a teremtésen és a nőiességen!

 

* Ádvent negyedik vasárnapja 

Aranyvasárnap jelmondata a szeretet. S nem csak azért, mert ezen a vasárnapon lehet szaladgálni a szeretteinknek ajándékot keresni a karácsonyi vásárokban! Természetesen ilyenkor már mind a négy gyertyát meggyújtjuk, s elgondolkodhatunk azon, hogyan van jelen az életünkben a szeretet, mint az elmúlt három vasárnap fogalmait egyesítő erő. Tudják-e a szeretteink, hogy mit érzünk irántuk? Képesek vagyunk szeretetet adni és elfogadni is?

 

 

 

 

« Older posts Newer posts »
Skip to content