Bocskai-emlékmű

Álmosd neve a magyar történelemben Bocskai István szabadságharca 1604. október 15-i győztes csatájának helyszíneként ismeretes. A Bocskai-szabadságharc nyitányát jelentő összecsapás Barbiano di Belgiojoso kassai főkapitány császári csapatai és Bocskai István hajdúserege között, Álmosd–Diószeg határában zajlott. Bocskai mintegy háromezer, nagyrészt lovas-puskás embere és két kapitánya, Lippai Balázs és Némethi Balázs irányításával megfutamította a Johannes Pezzen vezette, mintegy kétezer gyalogost, hatszáz lovast és kilenc ágyút felvonultató császári sereget, melynek nagy részét megsemmisítették vagy elfogták. A hajdúcsapatok váratlan támadása nyomán a Partium és a Tiszántúl Bocskai kezére került. Álmosd határában, az Almási-tó partján, az egykori csata helyszínén avatták fel a Bocskai István fejedelem által vezetett szabadságharc egyik legmonumentálisabb emlékművét 1996-ban, a község és a Hajdú-városok Szövetsége kezdeményezésére, nagy összefogás eredményeként. A rusztikus, nyolc méter magas főtömbjén Bocskai István lovas domborműve látható, körülötte körben elhelyezett köveken a csata jelenetei elevenednek meg. Az alkotás Győrfi Lajos szobrászművész munkája, melyet helyben készített el.

 

A „Névtelen hajdú” szobra

A Bocskai-csata első jelentős küzdelme emlékére a falu központjában, 1934. október 15-én a régi Piac-téren országos ünnepség keretében felavatták a „Névtelen hajdú” szobrát. A bronzból öntött, méltóságot, büszkeséget árasztó hatalmas hajdú megtestesítője a maroknyi hajdú vitézek csoportjának, nevét a főalakról kapta. Nagy Sándor János, a debreceni Dóczi Gimnázium rajztanárának alkotása.

 

I. világháborús emlékmű

1922-ben az országban elsőként Álmosd lakói állítottak emléket az I. világháborúban elveszített fiaiknak. Ifjú Miskolczy Jenő álmosdi földbirtokos, aki még a háború legelején bevonult katonai szolgálatra, 1916-ban, mint huszár főhadnagy 300 koronát küldött Székelyhídi Béla helyi református lelkésznek, hogy az összegből a háború végén állíttasson márványtáblát a város falán, belevésetve az álmosdi hősi halottak neveit. A lelkész azonban merészebbet gondolt. 1917 októberében az egész vármegyét megmozgató, nagy sikerű műsoros délutánt szervezett Álmosdon, melynek tetemes bevételéből és Miskolczy Jenő adományából már 1927-ben elkészült az emlékmű Nagyváradon, amely egy ismeretlen olasz hadifogoly szobrászmester műkő alkotása. A Nagyváradon rekedt szobrot a határzárlatot követően nagy utánajárással, diplomáciai intézkedések révén sem sikerült Magyarországra szállítani. Ekkor Krausz Sándor álmosdi izraelita lakos Érmihályfalvára vitette, ahonnan a román vámhivatal engedélyezte Nyírábrányba szállítását, vámmentesen. Az emlékmű a református templomkertbe került, talapzatán fehér márványtáblán olvasható a 101 álmosdi áldozat neve.

 

II. világháborús emlékmű

A II. világháborús emlékművet, mely az áldozatok nevét tárja elénk, a „Bőgőnél” állították fel 1993-ban. Itt megtaláljuk az Álmosdon élő zsidó áldozatok nevét is.