Tájékoztató fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról
2014
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó
Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor
A Minisztérium postacíme:
1373 Budapest, Postafiók 609.
Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:
Címe: Budapest, V. Szalay u. 10-14.
www.kormany.hu/hu/emberi eroforrasok miniszteriuma
www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu
Személyes ügyfélfogadás
Hétfő-kedd-csütörtök-péntek: 9-12 óráig
Szerda: 9-12 óráig 13-18 óráig
Idős- és családügyben információkat talál a http://nyugdij.kormany.hu és a http://csaladitudakozo.kormany.hu honlapokon.
Ha további kérdése van, ezeket felteheti az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu, nyugdij@emmi.gov.hu e-mail címeken vagy a 795-3168-as telefonszámon.
Készséggel állunk rendelkezésére!
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó 3
A fogyatékos személyek jogai, az esélyegyenlőség célterületei 4
A fogyatékos személyt megillető jogok 4
Az esélyegyenlősítés célterületei 5
A rehabilitáció 6
A tartós betegségre, illetőleg súlyos fogyatékosságra tekintettel
folyósított ellátások 8
Magasabb összegű családi pótlék 8
Fogyatékossági támogatás 11
Vakok személyi járadéka 17
Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások 18
Rokkantsági járadék 18
Természetbeni ellátások és szolgáltatások 20
Közgyógyellátás 20
Ápolási díj 22
Gyermekek részére megállapítható támogatások 30
Normatív tankönyvtámogatás 30
Étkezési térítési díjkedvezmény 31
Szociális alapszolgáltatások 33
Étkeztetés 33
Házi segítségnyújtás 33
Családsegítés 34
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 34
Támogató szolgáltatás 35
Nappali ellátás 36
Szakosított ellátási formák 37
Fogyatékos személyeket ellátó intézmények 37
Lakóotthon 37
Egyéb kedvezmények 41
Személyi jövedelemadó-kedvezmény 41
Gépjárműadó fizetése alóli mentesség 41
Utazási kedvezmény 41
Utazási költségtérítés 43
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési
és egyéb kedvezményei 44
Gépkocsi szerzési támogatás 46
Személygépkocsi átalakítási támogatás 47
Parkolási Igazolvány 55
Akadálymentesítési támogatás 57
Felhasznált joganyag 60
Mellékletek 61
Érdekvédelmi szervezetek 61
Engedélyezett támogató szolgálatok 66
Tájékozódást segítő honlapok 70
ELŐSZÓ
A fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek életét megkönnyíteni, élhetőbbé, korlátoktól mentesebbé tenni már önmagában komoly elhivatottságot jelentő feladat. Minden egyes szakember, aki az egészségügyi, szociális, oktatói-nevelői területen ehhez a munkához kapcsolódik, kiemelkedő emberi nagyságról, komoly szakmai felkészültségről tesz tanúbizonyságot.
Az elmúlt időszak hazai eredményei egyaránt adnak okot a bizakodásra, és hívják fel a figyelmet az előttünk álló feladatokra. A fizikai akadálymentesítés mellett szükség van a kommunikációs akadálymentesítésre is, hogy látványosan csökkenjen a társadalom közönye, idegenkedése a fogyatékossággal élőkkel szemben. Nemcsak a segítségnyújtást kell kulcsfontosságúnak tekintenünk, hanem egyúttal minden állampolgár számára meg kell teremtenünk a valóban minőségi, emberhez méltó, „élhető élet” feltételeit is. Ezek a szándékok nem valósíthatók meg kizárólag minisztériumi, hivatali intézkedésekkel, a sikerek mindig több szereplőn, mindannyiunkon múlnak.
Világossá kell tennünk, hogy teljes értékű személyeknek tekintjük a fogyatékos társainkat, nem pedig másoknak, betegeknek vagy szánalomra méltónak.
Emberi kapcsolataink, a társadalom valódi értékét az is meghatározza, mennyire adatik meg embertársainknak az esély arra, hogy boldogabb, tartalmasabb, teljesebb értékű életet élhessenek. Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi integrációt, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét.
Jelen kiadványunk ennek szellemében kíván segítséget nyújtani a tájékozódásban, egyúttal igyekszik hasznos és aktuális információkkal szolgálni a fogyatékossággal élők ellátásában résztvevő szakemberek és valamennyi érdeklődő, felelősen gondolkodó állampolgár számára.
Budapest, 2014. január
A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAI,
AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI
A fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. Az Országgyűlés a fogyatékossággal élő emberek hátrányainak enyhítésére, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt.
A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
A törvény deklarálja, hogy a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, a fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.
A fogyatékos személyt megillető jogok
Környezet
A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.
Kommunikáció
A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.
Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.
Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés
A fogyatékos személy számára a törvényben meghatározottak szerint – figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.
A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját – külön jogszabályban meghatározottak szerint – beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.
Közlekedés
A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.
Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára – a külön jogszabály szerint – megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.
Támogató szolgálat, segédeszköz
A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt.
Az esélyegyenlősítés célterületei
Egészségügy
A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire.
A fogyatékos személy számára biztosítani kell – a fogyatékosságával összefüggésben – az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást.
Az orvos – vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó – a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató kiadásáról a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter gondoskodik.
Oktatás, képzés
A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.
A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.
Foglalkoztatás
A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.
Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
Lakóhely
A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő – családi, lakóotthoni, intézményi – lakhatási forma megválasztásához.
Kultúra, sport
A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását.
A rehabilitáció
A Kormány által létrehozott szervezet a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
– a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését;
– a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése;
– a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése;
– a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása;
– a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása;
– a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása;
– a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.
A TARTÓS BETEGSÉGRE, ILLETŐLEG SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGRA TEKINTETTEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
Magasabb összegű családi pótlék
A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
2013. április 1-jétől módosult a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet, pontosításra kerül a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok köre.
Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
– az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez?
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást.
Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.
Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?
A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a lakó-tartózkodási hely szerint illetékes gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.
A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.
Az igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) a honlapján (www.antsz.hu) tájékoztatás céljából közzéteszi.
Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?
– első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
– a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
– a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét
Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?
Az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.)
Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.
Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?
A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott – külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő – szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg.
Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?
Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
Jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek (személy) utazási kedvezményre?
A Kincstár a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.
A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra – a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.
Milyen egyéb ellátásra jogosult az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak?
Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult utazási kedvezményre, közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre.
Fogyatékossági támogatás
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére járó pénzbeli juttatás.
A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Ki jogosult a fogyatékossági támogatásra?
Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki
– látási fogyatékos,
– hallási fogyatékos,
– értelmi fogyatékos,
– autista,
– mozgásszervi fogyatékos, vagy
– halmozottan fogyatékos
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul,
– állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?
Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.
Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek?
Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be.
Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek?
Akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű.
Ki tekinthető autistának?
Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.
Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?
Akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.
Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek?
Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.
Az a személy, aki a vakok személyi járadékában, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesül, jogosult a fogyatékossági támogatásra?
A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond.
Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?
A támogatás havi összege:
19.968,- Ft: ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,
25.088,- Ft: – ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy,vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.
A fogyatékossági támogatás összegét 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben kell emelni. A 2014. január 1-jét követően megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást ugyanilyen emelt összegben állapítják meg.
Ha a vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett a fogyatékossági támogatás megállapítását kéri, milyen összegű lesz a fogyatékossági támogatás?
Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadékának megszűntetését követően
19.968,- Ft illeti meg, ha nem kéri az önkiszolgálási képesség vizsgálatát,
25.088,- Ft akkor, ha önkiszolgálási képességének hiányát állapítják meg.
Ki nem jogosult a fogyatékossági támogatásra?
A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha
– a vakok személyi járadékában részesül,
– magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
– utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
Mikor szűnik meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság?
Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha
– a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
– a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.
A fogyatékossági támogatásban részesülő mozgásszervi fogyatékos személy jogosult-e a közlekedési támogatásra?
A fogyatékossági támogatásban részesülő mozgásszervi fogyatékos személy a közlekedési támogatásra nem, de a gépkocsi-szerzési, átalakítási támogatásra jogosultságot szerezhet.
Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást?
Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki
– arra nem jogosult, vagy
– kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.
30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el.
Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezését?
Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.
A fogyatékossági támogatás igénylésének rendje
Mikor nyújtható be legkorábban a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelem?
A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.
Melyik szervhez kell benyújtani a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet?
A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni a Magyar Államkincstár kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes igazgatóságánál vagy a kormányablaknál.
Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?
A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.
Mit tartalmaz az orvosi beutaló?
Az orvosi beutalóban a háziorvos
– nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,
– véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
– nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező szakértői bizottság általi személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.
A Magyar Államkincstár mi alapján állapítja meg a fogyatékossági támogatást?
Az orvosszakértő szerv szakhatósági állásfoglalása alapján, amely tartalmazza, az igénylő súlyos fogyatékosságának minősítését.
Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelemhez nem csatolja a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló szakhatósági állásfoglalást?
Ha az igénylő a kérelemhez nem csatolja az orvos szakértői szervnek a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, az Igazgatóság a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció megküldésével megkeresi a szakértő bizottságot a súlyos fogyatékosság minősítése céljából.
Személyesen meg kell jelenni a szakértői vizsgálaton?
A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, az Igazgatóság az eljárást megszüntetheti.
Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a szakértői bizottság a vizsgálatot – a háziorvos javaslatától függően – a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy szakértői bizottság telephelyén végzi el.
Mely naptól jár a fogyatékossági támogatás?
Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
Hogyan történik a fogyatékossági támogatás folyósítása?
A fogyatékossági támogatást a Kincstár havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.
A fogyatékossági támogatás megállapítását követően a kincstár milyen igazolásokat állít ki?
A fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat alapján a kincstár hatósági igazolványt állít ki
– az utazási kedvezmény igénybevétele céljából, valamint
– az adókedvezmény megállapításához.
Ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személy meghal, ki veheti fel a fel nem vett támogatást?
Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.
Ha a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt elutasították, mikor lehet ismét igényelni az ellátást?
Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként – a jogszabályváltozás esetét kivéve – a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.
Mikor vizsgálják felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot?
A súlyosan fogyatékos állapot fennállását – ha a szakhatósági állásfoglalás eltérően nem rendelkezik – öt évenként az orvos-szakértői szerv felülvizsgálja.
Ha a felülvizsgálat – a nyilvántartás adatai alapján – esedékessé válik, erről az igazgatóság értesíti a jogosultat. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.
A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben az igazgatóság – határidő megjelölésével – felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg az igazgatóság részére.
Mi történik abban az esetben, ha a fülvizsgálat során a szakértői szerv megállapítja, hogy a támogatásban részesülő személy állapotában változás következett be?
Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor az Igazgatóság dönt az ellátás mértékének módosításáról.
Ha a szakértői bizottság a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló
– rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,
– javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.
Mi történik abban az esetben, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn?
Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától megszüntetik.
A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek van bejelentési kötelezettsége a kincstár felé?
A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a kincstárat.
Vakok személyi járadéka
2001. június 30-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani.
A vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.
EGÉSZSÉGKÁROSODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELLÁTÁS
Rokkantsági járadék
Ki jogosult a rokkantsági járadékra?
Rokkantsági járadékra jogosult a 18. életévét betöltött személy, ha 25. életévének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett.
A rokkantsági járadék megállapítása függ a megszerzett szolgálati időtől?
Tekintettel arra, hogy a járadékot a fiatal egészségkárosodott személyek részére állapítják meg, a járadék megállapításához nem kell szolgálati idővel rendelkezni.
Mikor lehet benyújtani a rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmet?
Legkorábban a 18. életév betöltésekor, de még a 25. életév betöltése előtt.
Hol kell kérni a rokkantsági járadék megállapítását?
A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél. Az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
A kérelem alapján ki állapítja meg az egészségkárosodás mértékét?
A nyugdíjbiztosítási szerv a benyújtott kérelem alapján megkeresi az orvos szakértői szervet az egészségkárosodás megállapítása céljából.
A rokkantsági járadék folyósítása mellett lehet-e a magasabb összegű családi pótlékot vagy a fogyatékossági támogatást folyósítani?
Igen, a járadékos részére lehet folyósítani vagy a magasabb összegű családi pótlékot, vagy a fogyatékossági támogatást.
A rokkantsági járadék folyósítása mellett lehet-e árvaellátást folyósítani?
Nem. Az árvaellátás hozzátartozói nyugellátásnak minősül, ezért a járadékos árvaellátásra nem jogosult. Ha azonban az árvaellátás összege magasabb, mint a rokkantsági járadék összege, a járadék helyett kérheti az árvaellátás folyósítását.
Mennyi a rokkantsági járadék összege?
2014-ban a rokkantsági járadék összege 33.300,- forint.
Lehet-e a rokkantsági járadék folyósítása mellett kereső tevékenységet folytatni?
Amennyiben a járadékban részesülő személy egészségi állapota engedi, a járadék folyósítása mellett folytathat kereső tevékenységet.
TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
Közgyógyellátás
A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki.
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
– járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig, (az egyéni gyógyszerkeret legfeljebb 12.000,- Ft, az éves eseti keret 6.000,- Ft)
– gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
– az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
Hova kell benyújtani a közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet?
Az alanyi és a normatív alapon járó közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz. A közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani.
Ki jogosult alanyi jogon a közgyógyellátásra?
A lakóhely szerint illetékes járási hivatal alanyi jogon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg:
– az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú;
– a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
– a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
– a központi szociális segélyben részesülő;
– a rokkantsági járadékos;
– az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá az,
– aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
– az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
– az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik az utóbbi két feltétel hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,
– az aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket.
A fogyatékossági támogatásban részesülő személy alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra?
A fogyatékossági támogatás önmagában nem jogosít alanyi jogon a közgyógyellátásra. Ha azonban a fogyatékossági támogatásban részesülő rokkantsági járadékban részesül, a járadék folyósítása alapján jogosult a közgyógyellátásra. Ha rokkantsági járadékban nem részesül, normatív alapon kérheti a közgyógyellátás megállapítását, ha a feltételeknek megfelel.
Ki jogosult normatív alapon a közgyógyellátásra?
Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja
– az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- forint) feltéve, hogy
– a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- forint), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- forint).
Mely esetben lehet a közgyógyellátást méltányosságból megállapítani?
A települési önkormányzat képviselő-testülete méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.
Mely naptól állapítják meg a közgyógyellátásra való jogosultságot?
A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap.
Mennyi az egyéni gyógyszerkeret összege?
Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2014. évben legfeljebb havi 12.000,- forint lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- forintot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.
Mennyi az eseti gyógyszerkeret összege?
Az eseti keret éves összege 2014. évben 6.000,- forint.
Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszer-keret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.
Mely esetben kell megszüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot?
Meg kell szüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha
– az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy
– a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy
– a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.
Ápolási díj
Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni.
Az ápolási díjnak két formája volt, az alanyi jogú és a méltányossági ápolási díj. Annak az alanyi jogon ápolási díjra jogosult személynek, akinek a súlyosan fogyatékos hozzátartozója fokozott ápolást igényelt, emelt összegű ápolási díjat folyósítanak. E rendszer differenciálódik 2014. január 1-jétől.
2014. január 1-jétől bevezetésre kerül a kiemelt ápolási díj, mely a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóikat gondozók számára állapítható meg. Az ellátásra jogosult az, aki által ápolt hozzátartozó jelentősen egészségkárosodott és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Jogosult lehet a kiemelt ápolási díjra annak a folyamatos gondozást- ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek a hozzátartozója is, akire tekintettel a szülő magasabb összegű családi pótlékban részesül, és a betegség megfelel a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
Ki állapítja meg az ápolási díjra való jogosultságot?
Az alanyi jogon járó, valamint a kiemelt ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal, a méltányosságból megállapított ápolási díjat a lakóhely szerint illetékes önkormányzat képviselő-testülete.
Ki jogosult alanyi jogon ápolási díjra?
A jegyes kivételével a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló
– súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy
– tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.
Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak?
A közeli hozzátartozók, azaz: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; valamint a hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?
Akinek
– segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
– hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
– értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
– mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes,
– és állandó ápolásra, gondozásra szorul.
Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege?
Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2013-ban 29.500,- Ft.
Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni?
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt
– súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és
– arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
Az ápoltnak is alá kell írni az ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelmet?
Igen. Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor a hatóság megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.
A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást?
– a rehabilitációs hatóság szakvéleménye,
– a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy
– a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
A háziorvos az ápolt súlyosan fogyatékos állapotáról szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos igazolásával, mert nem minősítette az ápoltat tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek?
Az igazolás felülvizsgálatát a járási hivatal népegészségügyi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti
Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos szakvéleményével, amely szerint az ápolt nem szorul állandó ápolásra, gondozásra?
Ha az ápoló a házi orvos által kiállított szakvéleménnyel nem ért egyet, a szakvélemény felülvizsgálatát a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Főigazgatóság) mint módszertani feladatot ellátó szerv által kijelölt szakértőtől kérheti.
Mely esetben állapítanak meg emelt összegű ápolási díjat?
Ha a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg.
Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?
Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-val (38.350,- Ft), 2014. január 1-jétől az alapösszeg 150%-val (44.250 Ft).
Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
– étkezni, vagy
– tisztálkodni, vagy
– öltözködni, vagy
– illemhelyet használni, vagy
– lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.
Ki állapítja meg, hogy a súlyosan fogyatékos ápolt fokozott ápolást igényel?
Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvéleményt Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kijelöl szakértő készíti el.
A Főigazgatóság által kijelölt szakértő az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább három munkanappal megelőzően értesíti.
Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj?
Annak a személynek, aki
– a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti „E” minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
– olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
Mennyi a kiemelt ápolási díj összege?
A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 53.100 Ft.
Milyen igazolást kell benyújtani a kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez?
– 18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy
– 18 év alatti gyermek esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást.
Gyermekek esetén ki állítja ki a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolást?
A szülőnek az igazolás kiállítása céljából azt a szakorvost kell felkeresnie, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást is kiállította.
A szakorvos mely esetben állítja ki a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást?
A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn.
Mely esetben áll fenn a gyermek kiemelt ápolási szükséglete?
Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a gyermeknek, aki – tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően
– másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, továbbá
– másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.
Meddig érvényes a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolás?
Az igazolás érvényességi ideje legfeljebb a gyermek magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapotának felülvizsgálatáig érvényes. Ha a gyermek egészségi állapota alapján felülvizsgálatra nincs szükség, az igazolás a gyermek 18. életévének betöltéséig érvényes.
Ha az ápolt személy a 18. életévét betöltötte és tanulmányaira tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a tanulmányok befejezéséig, a már benyújtott igazolás alapján a korábban megállapított kiemelt ápolási díj tovább folyósítható.
Méltányosságból kinek lehet ápolási díjat megállapítani?
A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
Ha az önkormányzat méltányosságból állapít meg ápolási díjat, a jogosultságot kötheti- e jövedelmi feltételhez?
Igen, az önkormányzat a helyi rendeletében az ápolási díj megállapítását jövedelmi feltételhez kötheti.
Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg személynek?
Aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
Mennyi a méltányosságból megállapított ápolási díj összege?
A méltányosságból megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a (23.600,- Ft).
Meg lehet állapítani az ápolási díjat, ha az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül?
Csak abban az esetben, ha a folyósított rendszeres pénzellátás összege nem haladja meg az ápolási díj összegét. Ebben az esetben a rendszeres pénzellátás összegét egészítik ki az ápolási díj összegéig.
Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
Az ápolási díj megállapításának feltétele-e, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban éljen?
A törvény az ápolási díj megállapításának feltételeként nem írja elő, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban, vagy azonos lakcímen éljen, természetesen az önkormányzat megvizsgálja, hogy az ápoló ápolási kötelezettségének eleget tesz-e.
Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett a teljes összegű ápolási díjra?
Ha a súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére a fenti ellátás valamelyikét állapítják meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a fenti ellátás megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
Milyen időtartamnak minősül az ápolási díj folyósításának időtartama?
Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.
Ha a nyugellátásban részesülő személy részére ápolási díjat folyósítanak, az ő esetében is levonják a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot?
A saját jogú nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.
Az ápolási díjban részesülő személy jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.
Mely esetben nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó?
Abban az esetben, ha az ápolt személy
– két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
– a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
– az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
– az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
– ha az ápoló
– rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
– szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
– keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,
Megállapítható-e az ápolási díj annak a személynek, akinek tartósan beteg gyermeke kollégiumi ellátásban részesül, s csak hétvégeken tartózkodik otthon?
Ha a tartósan beteg gyermek csak hétvégén tartózkodik otthon, az ápolási díj megállapítására nincs lehetőség.
Megállapítható-e az ápolási díj annak a hozzátartozónak, akinek tartósan beteg gyermeke általános iskolába jár, s nem veszi igénybe a napközi ellátást?
Az ápolási díjat meg lehet állapítani, ha a tartósan beteg gyermek csak a kötelező tanórai foglalkozásokon vesz részt.
Mely esetben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?
Abban az esetben, ha
– az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
– az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
– az ápolt személy meghal,
– az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
– a jogosultságot kizáró körülmény következik be.
Az ápolt halála esetén mikor szüntetik meg az ápolási díj folyósítását?
Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
Gyermekek részére megállapítható támogatások
Normatív tankönyvtámogatás
Ki jogosult normatív alapon tankönyvre?
Normatív alapon jogosult tankönyvre
A nappali rendszerű oktatásban résztvevő
– tartósan beteg
– testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
– pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
– három vagy többgyermekes családban él,
– nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult gyermek, személy.
A jogosultság igazolása
A normatív kedvezményre való jogosultságot a tartósan beteg, három-vagy többgyermekes családban élő gyermek esetén, nagykorú és saját jogán családi pótlékban részesülő személy esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról – a családtámogatási kifizetőhely által – kiállított igazolással, illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással.
– sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozattal kell igazolni.
Igény bejelentése
Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.
Étkezési térítési díjkedvezmény
Gyermekétkeztetés esetén
– a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
– fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át
– a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át
– három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.
Meddig jár a normatív kedvezmény?
A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig jár.
Jár-e normatív kedvezmény a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után?
A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
A normatív kedvezményen felül lehet-e további kedvezményt megállapítani?
A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.
Napi hány étkezést biztosítanak a gyermekétkeztetés keretében?
Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.
A normatív kedvezményre jogosult gyermeknek igénybe kell venni a napközit annak érdekében, hogy a kedvezményben részesülhessen?
Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
Kit lehet a normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni?
– a tizennyolc éven aluli,
– a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint
– az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos
gyermekeket.
A normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett
– 18 éven aluli,
– 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló,
valamint
– tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeinek számát.
A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni.
Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni.
A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
Étkeztetés
Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
– koruk,
– egészségi állapotuk,
– fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
– szenvedélybetegségük vagy
– hajléktalanságuk miatt.
A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.
Házi segítségnyújtás
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítják az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
A házi segítségnyújtás keretében milyen segítséget nyújtanak?
– az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
– az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
– a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
A házi segítségnyújtás biztosítását megelőzően vizsgálják az igénylő gondozási szükségletét?
Igen. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, illetőleg a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
Milyen időtartamban biztosítják a házi segítségnyújtást?
A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában nyújtják. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt tájékoztatják a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.
Családsegítés
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi ál
