Emberi Erőforrások Minisztériuma
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Tájékoztató a szociális ellátásokról
2014
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó
Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor
A Minisztérium postacíme:
1373 Budapest, Postafiók 609.
Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:
Címe: Budapest, V. Szalay u. 10-14.
www.kormany.hu/hu/emberi_eroforrasok_miniszteriuma
www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu
Személyes ügyfélfogadás
Hétfő-kedd-csütörtök-péntek: 9-12 óráig
Szerda: 9-12 óráig 13-18 óráig
Idős- és családügyben információkat talál a http://nyugdij.kormany.hu és a http://csaladitudakozo.kormany.hu honlapokon.
Ha további kérdése van, ezeket felteheti az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu, nyugdij@emmi.gov.hu e-mail címeken vagy a 795-3168-as telefonszámon.
Készséggel állunk rendelkezésére!
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető 3
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 4
Pénzbeli ellátások 4
Időskorúak járadéka 12
Aktív korúak ellátása 13
Lakásfenntartási támogatás 28
Ápolási díj 34
Önkormányzati segély 42
Természetben nyújtott szociális ellátások 43
Családi szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő támogatás 44
Köztemetés 45
Közgyógyellátás 45
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 52
Adósságkezelési szolgáltatás 55
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 59
I. Alapszolgáltatások 59
Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 60
Étkeztetés 60
Házi segítségnyújtás 60
Családsegítés 61
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 62
Közösségi ellátások 62
Támogató szolgáltatás 63
Utcai szociális munka 64
Nappali ellátás 64
II. Szakosított ellátási formák 65
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 65 Rehabilitációs intézmények 69
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 70
Lakóotthon 71
III. Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók 72
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja 72
Térítési díj 76
A jogosultak érdekvédelme 81
Az ellátottjogi képviselő 82
Az Országgyűlés 1993. február 17-i ülésnapján fogadta el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló azóta már többször módosított 1993. évi III. törvényt (Szociális törvény).
A Szociális törvény az önkormányzatok által nyújtható támogatások keretszabályait tartalmazza. Az ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzatok rendeleteikben állapítják meg.
A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
Tájékoztató füzetünkben a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások 2014 évben hatályos formáit, a jogosultság feltételeit ismertetjük.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
Pénzbeli ellátások
A szociálisan rászoruló személyek részére mely szerv és milyen pénzbeli ellátásokat állapít meg?
A települési önkormányzat jegyzője:
– foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
– rendszeres szociális segélyt,
– lakásfenntartási támogatást
A települési önkormányzat képviselő-testülete:
– méltányosságból ápolási díjat,
– önkormányzati segélyt,
A járási hivatal:
– időskorúak járadékát,
– a 18 év alatti tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy után (ide értve a fokozott ápolás esetén járó ellátást is) alanyi jogú ápolási díjat, valamint
– kiemelt ápolási díjat állapít meg.
Hol kell igényelni a szociális ellátásokat?
A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet
– a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főpolgármesteri hivatalánál, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kormányablaknál,
– a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, továbbá a kormányablaknál,
– a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél
lehet benyújtani.
Mely szerv bírálja el a pénzbeli ellátás megállapítása iránti kérelmet?
A kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.
A szociális ellátás megállapítását követően van-e bejelentési kötelezettsége az ellátásban részesülőnek?
A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
A kérelem elbírálásakor vizsgálják az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzetét?
Igen. A pénzbeli ellátások megállapításának feltétele, hogy az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzete megfeleljen a törvényben meghatározott feltételeknek, ezért a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást is.
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor mi minősül jövedelemnek?
az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
– a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és
– azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;
A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
Mi minősül elismert költségnek?
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Mi minősül befizetési kötelezettségnek?
A személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
Mely bevételek nem minősülnek jövedelemnek?
– a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
– a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az évi két alkalommal nyújtott természetbeni támogatás, a pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
– az anyasági támogatás,
– a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
– a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
– a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke,
– a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
– az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
– szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
Az ellátások megállapításakor milyen időszak jövedelmét vizsgálják?
A jogosultság megállapításakor
– a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
– a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát veszik figyelembe azzal, hogy a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem számításánál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében számítják be.
Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján számítják ki.
Milyen tevékenység minősül keresőtevékenységnek?
Minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
Nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;
Mikor tekinthető megszűntnek a vállalkozói tevékenység?
A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
A jövedelemszámításnál milyen jövedelmet kell figyelmen kívül hagyni?
– a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
– a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
– a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
Az időskorúak járadékának, a rendszeres szociális segélynek, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak, és a méltányossági ápolási díjnak a megállapítása során kinek a jövedelmét vizsgálják?
Az ellátások megállapításakor az igénylő és családja jövedelmét vizsgálják.
A törvény alkalmazása szempontjából mely hozzátartozói közösséget tekintjük családnak?
Az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
Ki a közeli hozzátartozó?
– a házastárs, az élettárs,
– a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
– korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
– a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
A fentiek alapján a család jövedelmének vizsgálatakor kiknek a jövedelmét lehet figyelembe venni?
Csak a fent meghatározott közeli hozzátartozók jövedelmét. E szabály értelmében a családdal együtt élő, nagykorú, jövedelemmel rendelkező gyermek jövedelmét a szülő ellátásra való jogosultságának elbírálásakor nem lehet figyelembe venni.
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor mi minősül vagyonnak?
Az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
– külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
– együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
Mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjármű, ha
– a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet rendeltetésszerűen személyszállításra használják, vagy
– a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint egyéb fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet szerzési támogatás felhasználásával vásárolták.
Mely esetben tekintjük a gépjárművet mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjárműnek?
Abban az esetben, ha
– a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet rendeltetésszerűen személyszállításra használják, vagy
– a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint egyéb fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet szerzési támogatás felhasználásával vásárolták.
A lízingelt dolgot a vagyon vizsgálatakor figyelembe kell venni?
A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
A vagyon vizsgálatakor a család mely tagjainak vagyonát lehet vizsgálni?
Csak a korábban már ismertetettek szerint a közeli hozzátartozók vagyonát.
Mely időponttól állapítják meg a szociális ellátást?
Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
Mely időpontig folyósítják a pénzbeli ellátást?
Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást és önkormányzati segélyt utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.
Ha a havi rendszeres szociális ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a havi rendszerességgel adott önkormányzati segély nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó
– lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg,
– adósságcsökkentési támogatás, valamint az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét folyósítják.
A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában folyósítják.
A jogosult halála esetén ki veheti fel az ellátást?
A havi rendszeres szociális ellátásra, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Milyen időközönként vizsgálják felül a pénzbeli ellátásokat?
A jogosultságot megállapító szerv
– az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,
– a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente
legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.
A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felülvizsgálják, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
Mit tekintünk tartós jövedelemváltozásnak?
– az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,
– a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,
– a keresőtevékenység megszűnését,
– ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben a fentieken kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.
Mi minősül keresőtevékenységnek?
Minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
Időskorúak járadéka
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.
Az időskorúak járadékát az igénylő lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.
Ha a jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultságot a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel szünteti meg, a jogerős határozatot megküldi az ellátásban részesült személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.
Ki jogosult az időskorúak járadékára?
Az a személy, aki
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800,- Ft),
– egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075,- Ft),
– egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)
Mennyi az időskorúak járadékának összege?
Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,- Ft)
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft )
– az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)
Mennyi az időskorúak járadékának összege, ha az igénylő rendelkezik jövedelemmel?
A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.
Mely esetben nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást mikor kell szüntetni?
Abban az esetben, ha a járadékos
– előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
– 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;
– a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve, tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
Aktív korúak ellátása
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély.
Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt a jegyző arról, hogy a jogosult részére rendszeres szociális segélyt, illetőleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell-e megállapítani.
Ha a családban a házastársak mindegyike jogosult lenne az aktív korúak ellátásra, mindkettőjük részére megállapítható az ellátás?
Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, ezért csak egyik házastárs kaphatja meg az ellátást.
Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
Ki jogosult az aktív korúak ellátására?
A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek,
– aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
– akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, (együtt: álláskeresési támogatás) vagy
– akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
– aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött,vagy
– akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
Az aktív korúak ellátása tekintetében mely tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek?
Az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.
Az aktív korúak ellátásra való jogosultság függ az igénylő és családja jövedelmi, vagyoni helyzetétől?
Igen. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot abban az esetben lehet megállapítani, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyona nincs.
Mit jelent a fogyasztási egység?
Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
– az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
– a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
– az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
– minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
– a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, továbbá
– ha az igénylő vagy házastársa, illetőleg élettársa fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám 0,2-vel növekszik.
Hogyan állapítják meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét?
A család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, pl. két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.
Családjával együtt élő nagykorú gyermek esetén a jogosultság megállapítása során figyelembe veszik a nagykorú gyermek szüleinek jövedelmét?
Nem, csak a nagykorú gyermek jövedelmi, vagyoni helyzetét kell vizsgálni.
Mely időponttól állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság?
Az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a keresőtevékenység megszűnésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül. Ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot az álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.
Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása függhet-e a lakókörnyezet rendezettségétől?
Igen. A települési önkormányzat a rendeletében előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a helyi rendeletben megállapított feltételeket teljesítse.
A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében milyen kötelezettség írható elő?
A kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.
Kinek nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság?
Annak a személynek, aki
– előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
– tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
– gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
– gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
– az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
– katonai szolgálatot teljesít,
– közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
– képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,
– az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.
Mely esetben szüntetik meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot?
– akire vonatkozóan a jogosultság megállapítását kizáró körülmény bekövetkezett
– aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
– aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,
– akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy
– akinek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát a következő pontokban felsorolt rendelkezések miatt meg kell szüntetni.
A fentieken túl a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását kinek szüntetik meg?
Annak, annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek
– aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg;
– akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
– aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét; vagy
– aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának az éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
– közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy
– kereső tevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is – nem folytatott, vagy
– munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy
– a foglalkoztatási törvény szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban. A 30 napos időtartam számításakor a fenti tevékenységeknek (kivéve a közfoglalkoztatást) a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult a feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.
Mely esetekben jogellenes a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése?
Azokban az esetekben, ha a jogosult
– a közfoglalkoztatási jogviszonyát nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt) 64. § (1) bekezdésében meghatározott módon, azaz közös megegyezéssel, felmondással, vagy azonnali hatályú felmondással. szüntette meg,
– felmondása nem felel meg az Mt. 67. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagyis a határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló nem indokolta meg. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
vagy
– azonnali hatályú felmondása nem felel meg az Mt. 78. §-ában foglalt feltételeknek, amely kimondja, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
A rendszeres szociális segélyben részesülő személynek mely esetben szüntetik meg még az ellátásra való jogosultságot?
Ha a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
A jogosultság megszüntetése esetén mennyi időn belül lehet újra megállapítani az ellátást?
Az aktív korú személy részére az ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül – ide nem értve a fent kiemelt megszüntetési eseteket – az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
Mely esetben függesztik fel az aktív korúak ellátására való jogosultságot?
Ha az aktív korú személy jogellenesen végez munkát, s erről a tényről a munkaügyi központ értesíti a jegyzőt. Ebben az esetben a jegyző a munkaügyi központnak a jogsértés tényét első ízben megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő hónap első napjától egy hónapig felfüggeszti a jogosultságot. Ha azonban a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, a jogosultságot meg kell szüntetni.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosult-e az aktív korúak ellátásában részesülő személy?
Az aktív korúak ellátásban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.
Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra?
Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, amennyiben a rendszeres szociális segély megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
Milyen kötelezettsége van a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személynek?
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
Mennyi a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege?
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összeg: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 22.800,- Ft.
Mikor szünetel a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása?
Ha a juttatásban részesülő személy
– keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,
– közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy
– olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításával egyidejűleg lehet-e kereső tevékenységet folytatni?
Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy munkaviszonyt tud létesíteni, s ez a munkaviszony nem haladja meg a 90 napot, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását a 91. naptól szüneteltetik, s a jogviszony megszűnése után a támogatást újra folyósítják.
Ugyancsak szüneteltetik a támogatás folyósítását, ha a támogatásban részesülő személyt a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatják.
Ha azonban a támogatásban részesülő személy 90 napnál hosszabb időtartamban folytat kereső tevékenységet, a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles-e a számára felajánlott munkalehetőséget elfogadni?
Igen. Amennyiben a felajánlott munkát nem fogadja, a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.
Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyt a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatják, mennyi a közfoglalkoztatási bér összege?
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén:
– havibér alkalmazása esetén 2014. január 1-jétől 77 300 forint,
– hetibér alkalmazása esetén 2014. január 1-jétől 17 800 forint,
– napibér alkalmazása esetén 2014. január 1-jétől 3560 forint.
Részmunkaidő esetén a fenti bért a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 28.500,- forintnál.
Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
– havibér alkalmazása esetén 2014. január 1-jétől 99 100 forint,
– hetibér alkalmazása esetén 2014. január 1-jétől 22 840 forint,
– napibér alkalmazása esetén 2014. január 1-jétől 4568 forint.
Hogyan történik a közfoglalkoztatási bér kifizetése?
A havi közfoglalkoztatási bér kifizetése heti bér-részletekben történik. Amennyiben a közfoglalkoztatás törthéten kezdődik, úgy a heti bérfizetés a munkakezdést követő második teljes héttől kezdődik.
Lehet-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatást folyósítani, ha a támogatásban részesülő személy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végez munkát, vagy háztartási munkát folytat?
Nem érinti a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot sem az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, sem a háztartási munka, ezért a kereső tevékenység mellett a támogatást teljes összegben folyósítják.
A jegyző felülvizsgálja-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot?
A jegyző foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.
Mire terjed ki a felülvizsgálat?
A jogosult jövedelmi vagyoni helyzetén, túl azt is vizsgálják, hogy az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
– közfoglalkoztatásban részt vett-e, vagy
– kereső tevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is – folytatott-e,
– munkaerőpiaci programban részt vett-e, vagy
– a foglalkoztatási törvény szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben részt vett-e vagy ilyen képzésben való részvétele folyamatban van-e.
Milyen iratokkal igazolható a fenti jogviszonyokban eltöltött 30 napos időtartam?
– az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaszerződéssel, írásbeli munkaszerződés hiányában a munkáltató által kiállított bizonylattal,
– a háztartási munka a foglalkoztató által kiadott, a munkavégzéssel töltött időtartamot is tartalmazó igazolással,
– a közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel vagy – írásbeli szerződés hiányában – a fogadó szervezet által az önkéntesekről vezetett nyilvántartás alapján a fogadó szervezet vezetője által kiállított igazolással igazolható.
A közérdekű önkéntes tevékenységről kiállított igazolás tartalmazza az elvégzett önkéntes tevékenység megnevezését és időtartamát, valamint a fogadó szervezet nyilvántartásba vételéről hozott határozat számát.
Mi történik abban az esetben, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a fentieknek nem tud megfelelni?
Esetében a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
Meg kell-e szüntetni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot abban az esetben is, ha a jogosult azért nem tudott legalább 30 nap keresőtevékenységet folytatni, mert a munkára a foglalkozási egészségügy orvosa nem tartotta alkalmasnak?
Igen, a jogosultságot ebben az esetben is megszüntetik, hiszen a jogosultságot nem csak munkavégzéssel, hanem pl. munkaerő-piaci programban való részvétellel is meg lehet szerezni.
A jogosultság további megállapítása érdekében napi hány órában kell kereső tevékenységet folytatni?
A törvény a munkavégzés időtartamát nem határozza meg, ezért akár teljes munkaidőben végzett, akár részmunkaidőben végzett, 30 napi munkával a jogosultságot meg lehet szerezni.
Milyen munkára lehet egyszerűsített módon munkaviszonyt létesíteni?
– mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
– alkalmi munkára.
Milyen munka minősül mezőgazdasági idénymunkának?
A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Milyen munka minősül turisztikai idénymunkának?
A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony.
Mely munkaviszonyt nevezünk alkalmi munkának?
A munkáltató és a munkavállaló között
– összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
– egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
Hogyan keletkezetik az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony?
A felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.
Milyen munkát tekintünk háztartási munkának?
Kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Kit tekintünk háztartási alkalmazottnak?
A háztartási munkát végző természetes személyt, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.
Háztartási munka végzése esetén kit tekintünk foglalkoztatónak?
Azt a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.
Hogyan történik a háztartási alkalmazott bejelentése?
Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató elektronikus úton vagy telefonon (185 szám) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, a tényleges foglalkoztatás kezdő napját. A foglalkoztatót a háztartási alkalmazott után 1.000 Ft regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra, valamint a háztartási munka végzésére vonatkozó részletes szabályokról a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (www.nav.gov.hu) honlapján található tájékoztatás.
Szüneteltetik-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását annak a személynek, aki az ellátás folyósítása mellett háztartási munkát végez, vagy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatják?
Nem szüneteltetik az aktív korúak ellátásának folyósítását, mivel ezek a tevékenységek nem minősül kereső tevékenységnek.
A felülvizsgálat során milyen irattal kell igazolni az egyszerűsített munkavégzést, a háztartási munkát és az önkéntes tevékenység végzését?
– az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaszerződéssel, írásbeli munkaszerződés hiányában a munkáltató által kiállított bizonylattal,
– a háztartási munka a foglalkoztató által kiadott, a munkavégzéssel töltött időtartamot is tartalmazó igazolással,
– a közérdekű önkéntes tevékenység a fogadószervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel vagy – írásbeli szerződés hiányában – a fogadó szervezet által az önkéntesekről vezetett nyilvántartás alapján a fogadó szervezet vezetője által kiállított igazolással
igazolható.
A közérdekű önkéntes tevékenységről kiállított igazolás tartalmazza az elvégzett önkéntes tevékenység megnevezését és időtartamát, valamint a fogadó szervezet nyilvántartásba vételéről hozott határozat számát.
Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre?
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
– aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket vagy
– a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
– 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy
– a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor mikor szüntetik meg a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot?
Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult ügyfél betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, az aktív korúak ellátására való jogosultságot a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szüntetik meg.
Milyen kötelezettsége van a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek?
A rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy (kivéve az egészségkárosodott személyt) a települési önkormányzat által kijelölt szervvel az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.
Van-e együttműködési kötelezettsége a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek?
Igen. Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy
– az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
– a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és
– teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
Mire terjed ki a beilleszkedést segítő program?
A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet
– az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
– az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
– a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
Mely esetben szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása?
Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy
– keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,
– közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy
– olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.
Mely esetben függesztik fel a rendszeres szociális segély folyósítását?
Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.
Mennyi a rendszeres szociális segély összege
A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90%-át, 45.569,- forintot.
Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást (22.800,- Ft) állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának (45.569,- Ft) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét, azaz 22.769,- forintot.
Hogyan állapítják meg a családi jövedelemhatárt?
A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Két felnőtt és egy gyermek esetén a családi jövedelemhatár összege: 25.650 Ft X 2,7 = 69.255,- Ft, két felnőtt és két gyermek esetén 25.650 Ft X 3,5 = 89.775,- Ft.
A rendszeres szociális segély összegének megállapítása pl. egy gyermeket nevelő család esetén
Az egygyermekes családban az apa jövedelemmel nem rendelkezik, az anya a gyermek után gyermekgondozási segélyben részesül.
Két szülő, egy egészséges gyermek:
Fogyasztási egység A család tényleges jövedelme
1. szülő 1 –
2. szülő 0,9 25.650,- Ft
1. gyermek 0,8 12.200,- Ft (családi pótlék)
Szorzószám: 2,7 összesen: 37.850,- Ft
A családi jövedelemhatár: 25.650,- x 2,7 = 69.255,- Ft
Rendszeres szociális segély összege: 69.255,- Ft – 37.850,- Ft =31.405,- Ft
Fontos tudni
Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges
– vagyonnyilatkozat, továbbá
– a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat.
Ha az egészségkárosodott személy a kérelméhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, a hatóság a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenése, a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás fennállása, illetve az egészségi állapot komplex minősítés alapján megállapított mértéke kérdésében – szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából – megkeresi a szakértői bizottságot.
Ha az egészségkárosodott személy esetében a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya lejárt és az egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb szakhatósági állásfoglalást nem nyújtott be, a jegyző – szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából – megkeresi a szakértői bizottságot.
A kérelem elbírálásához milyen iratokra van szükség?
– a munkaügyi központ igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (együtt: álláskeresési támogatás) folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
– a munkaügyi központ igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni,
– a megelőző együttműködés esetén a munkaügyi központ igazolása annak teljesítéséről,
– a rendszeres pénzellátások megszüntetéséről szóló határozat, továbbá
– az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata; az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről – 35. életévét betöltött személy esetében – okirat hiányában nyilatkozat is elfogadható.
Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben a jegyző hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.
Az egészségkárosodott személy esetében mely irat szükséges még a kérelem elbírálásához?
A kérelem elbírálásához a vagyonnyilatkozaton, és a gyermekekre vonatkozó igazoláson kívül szükséges még:
– a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról, illetőleg az 50%-os mértékű egészségi állapot fennállásáról készült szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy
– a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.
Lakásfenntartási támogatás
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül bírálják el.
Milyen kiadásokhoz nyújtható a lakásfenntartási támogatás?
A villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez.
Milyen jogcímen lehet megállapítani lakásfenntartási támogatást?
– alanyi jogon
– normatív alapon
Ki jogosult alanyi jogon a lakásfenntartási támogatásra?
Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt. A támogatást az adósságkezelés időtartamára állapítják meg.
Hogyan állapítják meg az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás összegét?
A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában nyújtják.
Ki jogosult normatív alapon a lakásfenntartási támogatásra?
Az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250,- Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság szempontjából mit tekintünk háztartásnak?
Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közösségét.
Lehet-e, az önkormányzat rendeletében meghatározott helyi lakás-fenntartási támogatást megállapítani?
2012. január 1-től helyi lakásfenntartási támogatást nem lehet megállapítani.
Mi minősül vagyonnak?
Az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
– külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát (855.000,- Ft) vagy
– együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát (2.280.000,- Ft)
meghaladja azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
Mit jelent a fogyasztási egység?
A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
Ha a háztartás
– fenti a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
– a fenti d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
Hogyan állapítják meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét?
A család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, pl. két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.
Milyen formában lehet a lakásfenntartási támogatást biztosítani?
A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. A jegyző a jogosultság megállapítását követő hónaptól minden hónap 5. napjáig adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.
A szolgáltató hogyan érvényesíti a megállapított támogatást?
A lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.
Ha a támogatás folyósítása alatt szolgáltató váltás történik, a váltást be kell jelenteni az önkormányzat részére?
Igen, mivel az ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak folyósítják.
Társasházban lakó személy esetén hogyan érvényesítik a támogatást?
Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) külön soron, a társasházban lakó jogosultakra összesen jutó támogatást összevontan kezelve érvényesíti. A szolgáltatónak továbbá a társasház részére kiállított számlán vagy annak mellékletében a támogatással érintett lakás(ok) pontos címét – házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó jelöléssel – és az adott számlán rájuk tekintettel jóváírt összeget tételesen fel kell tüntetnie. A szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a köz
