Szociális ellátások 2014
Bevezetés 1.
1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2.
I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2.
1. rendszeres szociális segély
2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás
3. időskorúak járadéka
4. lakásfenntartási támogatás
5. adósságkezelési szolgáltatás
6. ápolási díj
7. önkormányzati segély
8. temetési segély
II. természetben nyújtott szociális ellátások 6.
a) pénzbeli ellátás helyett 6.
1. lakásfenntartási támogatás
2. átmeneti segély
3. temetési segély
4. rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás
b) természetbeni ellátások 8.
1. köztemetés
2. közgyógyellátás
3. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások 10.
1. rokkantsági járadék
2. átmeneti járadék
3. rendszeres szociális járadék
4. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
5. bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka
6. vakok személyi járadéka
7. házastársi pótlék
8. házastárs utáni jövedelempótlék
9. cukorbetegek támogatása
10. szépkorúak jubileumi köszöntése
11. súlyos mozgáskorlátozottak közl. támogatása
12. parkolási igazolvány
13. fogyatékossági támogatás
14. álláskeresési járadék
15. nyugdíj előtti álláskeresési segély
16. keresetpótló juttatás
17. vállalkozói járadék
3. Gyermekek után járó ellátások 18.
Az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások 18.
1. anyasági támogatás
2. gyermekgondozási segély
3. családi pótlék
4. magasabb összegű családi pótlék
5. gyermeknevelési támogatás
A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 21.
1. terhességi-gyermekágyi segély
2. táppénz
3. gyermekápolási táppénz
4. gyermekgondozási díj
Egyéb kedvezmények 24.
1. apa munkaidő-kedvezménye
2. gyermekek után járó pótszabadság
3. családi kedvezmény
4. ingyenes tankönyvellátás
A 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) szabályozott ellátások 27.
a) Pénzbeli ellátások 27.
1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
3. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
4. gyermektartásdíj megelőlegezése 5. óvodáztatási támogatás
6. otthonteremtési támogatás
7. gyermekétkeztetés normatív kedvezménye
b) Természetben nyújtott ellátások 30.
természetben nyújtott rendkívüli gyv. támogatás
4. 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai 31.
A társadalombiztosítási nyugellátásról 31.
1. öregségi teljes nyugdíj
2. öregségi résznyugdíj
3. korhatár előtti ellátás
4. korhatár alatti nyugdíjasok kereső tevékenysége
5. rokkantsági nyugdíj
6. baleseti rokkantsági nyugdíj
Hozzátartozói ellátások 33.
1. özvegyi nyugdíj
2. árvaellátás
3. szülői nyugdíj
4. özvegyi járadék
A minisztérium elérhetőségei 36.
Szociális ellátások 2014.
Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetősen szerteágazó. Bizonyos ellátások az időskorúakat érintik, mások a megváltozott munkaképességűeket, a fogyatékosokat, a gyermeket nevelő családokat.
Nehezíti a tájékozódást a jogszabályok gyakori változásán túl az is, hogy az ellátások igénylése és megállapítása különböző szervek hatáskörébe tartozik.
A jelenleg igénybe vehető ellátásokról szóló tömör összefoglalóval az eligazodást szeretnénk megkönnyíteni. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az ellátások bemutatásánál jelezzük a vonatkozó jogszabályt, továbbá feltüntetjük a jogosultak körét és a juttatás összegét.
Reméljük, összeállításunk hatékony segítséget nyújt a kötet olvasóinak lehetőségeik megismerésében, azok gyakorlati hasznosításában és jogaik érvényesítésében.
Budapest, 2014. január
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
1. 1993. évi III. törvény ellátásai
( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról )
I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg
Aktív korúak ellátása
Az aktív korúak ellátására jogosult személy részére rendszeres szociális segélyt vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg.
1. Rendszeres szociális segély
37.§
* az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2014-ben 28.500,- Ft,
A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek,
– aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
– akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, (együtt: álláskeresési támogatás) vagy
– akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
– aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
– akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
Nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.
Rendszeres szociális segélyt állapítanak meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
– egészségkárosodott személynek minősül, vagy
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
– 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy
– a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.
A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyonnal ne rendelkezzenek.
A települési önkormányzat
jegyzője
Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os mértékben hozzájárul.
A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90%-át, 45.569,- forintot.
Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást (22.800,- Ft) állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának (45.569,- Ft) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét, azaz 22.769,- forintot.
Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra míg a másik személy a rendszeres szociális segélyre jogosult.
2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
35.§
Foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg annak a személynek, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították kivéve, ha a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeivel rendelkezik.
A települési önkormányzat jegyzője
Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 80%-os mértékben hozzájárul.
Összege:
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800 Ft
Egy családban egyidejűleg csak egy személy részesülhet foglalkoztatást helyettesítő támogatásban.
3. Időskorúak járadéka
32/B.§
Az időskorúak járadékékára jogosult személy, aki
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, s akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,( 22.800,- Ft)
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, (27.075,- Ft)
– az egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)
járási hivatal
központi költségvetés
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,- Ft)
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft )
– az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)
A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a saját havi jövedelmének különbözete.
4. Lakásfenntartási támogatás
38.§
1.Normatív alapon állapítják meg a támogatást annak a személynek, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedeleme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,(71.250 Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
2.Támogatásra alanyi jogon jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy.
A települési önkormányzat
jegyzője
Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul.
Összege minimum 2.500,- Ft.
5. Adósságkezelési szolgáltatás
55.§
A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek
– az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
– a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
– akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint
– aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.
A települési önkormányzat
képviselő-testülete, átruházott hatáskörben bizottsága, vagy polgármester.
Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul.
Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb 300.000,- Ft, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben 600.000,- Ft lehet.
A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.
6. Ápolási díj
40.§
Az ápolási díjnak a költségvetési törvényben meghatározott alapösszege 2014-ben 29.500,- Ft.
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása.
Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre, gondozásra szoruló
– súlyosan fogyatékos, ill.
– 18 év alatti tartósan beteg.
Kiemelt ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki
– a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti „E” minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
– olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg.
járási hivatal
méltányossági jogkörben az önkormányzat
képviselő-testülete,
központi költségvetés
önkormányzat költségvetése
A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az ápolási díj összege azonos az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeggel (29.500,- Ft).
A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150 százaléka (44.250,- Ft).
A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 53.100,- Ft.
A 18 év feletti tartósan betegek ápolása esetén az ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 százaléka (23.600,- Ft).
Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül.
7. Önkormányzati segély
45.§
A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
.
A települési önkormányzat
képviselő-testülete.
Az önkormányzat költségvetése.
Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
II. természetben nyújtott szociális ellátások
Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg
a) pénzbeli ellátás helyett
1. Lakásfenntartási támogatás
38.§
az I/4. pontban leírtak szerint
települési önkormányzat jegyzője
például: közüzemi díjak térítése, tüzelőutalvány
2. Önkormányzati segély
45.§
az I/7. pontban leírtak szerint
A települési önkormányzat
képviselő-testülete. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul. például: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermek-intézmény díjainak kifizetése,
3. Rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
35.§ 37.§
az I/1. valamint az I/2. pontban leírtak szerint
A települési önkormányzat jegyzője Az önkormányzat költség-vetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén 80%-os mértékben hozzájárul.
A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben előírhatja, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában kell nyújtani.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint – a fentieken túl – a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, ebben az esetben a védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A rendszeres szociális segély esetében a 20, illetve 60%-os mérték megállapításánál 5000 Ft értékű Erzsébet-utalvány értékét figyelembe kell venni.
Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
b) természetbeni ellátások
Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg
1. Köztemetés
48.§
A települési önkormányzat
képviselő-testülete. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
2. Közgyógyellátás
49.§
Az egyéni havi gyógyszerkeret 2014-ben legfeljebb havi 12.000,- Ft, az eseti keret évi 6.000,- Ft a)Alanyi jogon jogosult az ellátásra: az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos, továbbá az a személy, aki
– rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
– rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
– rokkantsági ellátásban részesül, de nem felel meg a fenti két feltételnek, de a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,
– öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy
– öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült 30%-os egészségi állapotára, vagy I.II. csoportú rokkantságára tekintettel,
– az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
alanyi jogon valamint normatív alapon járási hivatal
települési önkormányzat jegyzője
Központi költségvetés
Központi költségvetés
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, az indikációs és egyéb kiegészítő feltételeknek való megfelelés esetén
* egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig
* gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint
* az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek az egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft)
c) Méltányossági alapon: A települési önkormányza képviselő-testülete méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, aki rendelkezik a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel.
Központi költségvetés
+ az önkormányzat
költségvetése.
3.Egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultság
54. §.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítják meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát,
– akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34.200,- Ft),
– aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft)
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
járási hivatal
központi költségvetés
A szociális rászorultság igazolásáról hatósági bizonyítványt állítanak ki. A bizonyítvány 1 évig érvényes.
A bizonyítvány birtokában járulékfizetés nélkül lehet igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást.
2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások
Típus
Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg
1. Rokkantsági járadék
83/1987. (XII. 27.) MT rendelet
Rokkantsági járadékot állapítanak meg annak a 18. életévét betöltött személynek, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os (korábban 100%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.
A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és időbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni.
A rokkantsági járadékban részesülő személy utazási kedvezményre jogosult.
A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság.
Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.
Központi költség-vetés
33.330,- Ft.
2. Átmeneti járadék
387/2007.(XII.23.) Korm.rend.
2012. január 1-jétől új jogosultságot nem lehet megállapítani.
3. Rendszeres szociális járadék
387/2007. (XII.23.) Korm. rend.
2012. január 1-jétől új jogosultságot nem lehet megállapítani.
4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Rehabilitációs ellátás vagy
Rokkantsági ellátás
2011. évi CXCI. tv.
6.§.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki
– a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
– keresőtevékenységet nem végez és
– rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A megváltozott munkaképességű személy részére egészségi állapotától és rehabilitálhatóságától függően rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást lehet megállapítani.
rehabilitációs hatóság
Egészség-biztosítási Alap
A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,
– akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft)
– aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft).
A rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).
5. Bányászok egészségkárosodási járadéka
23/1991.(II.9.) Korm. rend.
A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult,
a) akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,
– saját jogú nyugellátásra nem jogosult,
– nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben,
– a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
– a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.
b) A fentieken túl járadékra jogosult az a személy is, aki
– bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,
– a bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati tevékenysége következtében legalább 29%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
– 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétõl a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült, és
– saját jogú nyugellátásra nem jogosult,
– nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben,
Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy kereső tevékenységet folytat és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (1.764.000 Ft), a keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetik.
A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság,
folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság
Központi költség-vetés
Az a) pont alapján megállapított feltételek esetén a járadék havi összege a megállapításkor megegyezik a kereset-kiegészítésnek, átmeneti kereset-kiegészítésnek, a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de 2013. január 1-jétõl nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának (85.500,- Ft). a nyugellátások 2014. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél.
A b) pont alapján megállapított járadék esetén a járadék havi összege megegyezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának
– amennyiben a felülvizsgálatot elvégezték, a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó összegével,
– amennyiben felülvizsgálatra nem került sor, az ellátás megszüntetését megelőző hónapra járó összegével.
6. Vakok személyi járadéka
6/1971. (XI. 30.) Eü.M rendelet,
1032/1971. (VII.14.) Kormányhatározat
18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (1 év), illetőleg véglegesen elvesztette.
2001. július 1-től nincs új megállapítás
Folyósítja
a Magyar Államkincstár
Központi költség-vetés
Havi összege:15.360,- Ft
7. Házastársi pótlék
és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés
89/1990. (V. 1.) MT rendelet
[187/1997.(X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.] Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a havi 9.670,- Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.
1998. január 1-től nincs új megállapítás
Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság
Központi költség-vetés
Összege: 20.410,- Ft.
8. Házastárs utáni jövedelempótlék
89/1990 (V. 1.) MT rendelet
[187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.]
Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult.
1998. január 1-től nincs új megállapítás
Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság
Központi költség-vetés
Összege: 14.160,- Ft.
9. Cukorbetegek támogatása
18/1987. (XII. 24.) EüM rendelet Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik.
2000. január 1-től nincs új megállapítás
Központi költség-vetés
Összege: 100,-Ft.
10. Szépkorúak jubileumi köszöntése
255/2008.(X.31.) Kormány rendelet
Jubileumi juttatásra jogosult a 90., a 95. és a 100. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben a fenti életkor betöltésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolják. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgál-tatások Központi Hivatala (KEKKH)
Központi költség-vetés
A jubileumi juttatás összege:
– a 90. életév betöltésekor 90.000,- forint,
– a 95. életév betöltésekor 95.000,- forint,
– a 100. életév betöltésekor 100.000,- forint.
11. Súlyos mozgás-korlátozott személyek közlekedési kedvezménye
102/2011.(VI. 29.) Korm. rendelet Közlekedési kedvezményre a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult.Súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül:
– az a személy, aki mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
– az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletben meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,
– a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy, amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.
Formái: gépkocsiszerzési támogatás és gépkocsi-átalakítási támogatás
Megyei, Fővárosi Kormányhivatal megyei, fővárosi szociális és gyámhivatala
Központi költség-vetés
A személygépkocsi szerzési támogatás összege:
– új járműnek minősülő személygépkocsi esetén: 900.000,- Ft
– használt személygépkocsi,
– segédmotoros kerékpárnak minősülő,három,- vagy négykerekű jármű, ill.
– járműnek nem minősülő, gépi meghajtású kerekesszék esetén: a vételár 60%-a, de legfeljebb 600.000,- Ft.
A személygépkocsi átalakítási támogatás összege: az átalakítás költsége, de legfeljebb 90.000,- Ft.
12. Parkolási igazolvány
218/2003.(XII.11.)
Korm. rendelet
Parkolási igazolványra jogosult az, aki
-a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,
– látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,
– 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek vagy
– a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül,
és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja.
járási hivatal
Központi költség-vetés
13. Fogyatékossági támogatás
1998. évi XXVI. tv. 22.§
Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki
– látási fogyatékos
– hallási fogyatékos
– értelmi fogyatékos
– mozgásszervi fogyatékos
– autista, illetőleg
– halmozottan fogyatékos
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul,
– állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
Magyar
Államkincstár megyei Igazgatósága.
Központi költség-vetés
A támogatás havi összege:
19.968 Ft : ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,
25.088 Ft : – ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy,vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.
14. Álláskeresési járadék
1991. évi IV. tv. 25.-29.§ Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
– álláskereső,
– az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
megyei kormány-hivatal munkaügyi központ
Központi költség-vetés Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.
Ellátás összege: Munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100 %-a: 101.500,- Ft/hó.
15. Nyugdíj előtti álláskeresési segély
1991. évi IV. tv.
30.§
Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és
– a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
– az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és
– rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
– korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
megyei kormány-hivatal munkaügyi központ
Központi költség-vetés
Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (10.500,- Ft) 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha az álláskeresési járadék megállapításakor meghatározott járadékalap a minimálbér 40%-nál alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
16. Keresetpótló juttatás
1991. évi IV. tv.
14.§. Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,
a) aki álláskereső,
b) aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,
c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,
e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy
f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
A c) pontban meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és
a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint
b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.
megyei kormányhivatal munkaügyi központ
Központi költség-vetés
Képzési támogatásként
– az a)-b) pontban valamint az e)-g) pontban meghatározott személy részére kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;
– a c)-d) pontban meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése
adható.
17. Vállalkozói járadék
1991. évi IV. tv.
2010. 01.01-től az egyéni és társas vállalkozó részére a feltételek fennállása esetén álláskeresési járadékot állapítanak meg.
3. Gyermekek után járó ellátások
Típus
Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg
1. Anyasági támogatás
1998. évi LXXXIV.tv.
29.§-tól.
Anyasági támogatásra jogosult az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett terhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott) Magyar Állam-kincstár megyei Igazgatósága
Központi költség-vetés az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a
(64.125,- Ft),
ikergyermekek esetén gyermekenként a 300% -a (85.500,- Ft)
2. Gyermek-gondozási segély (GYES)
1998. évi LXXXIV. tv.
20.§ Gyermekgondozási segély jogosult a szülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülői ház elhagyását a gyámhivatal engedélyezte), a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig.
Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig.
Nagyszülő is jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek
– első életévét betöltötte, továbbá
– gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
– szülei a GYES-ről lemondanak és
– egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe.
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, ikergyermek esetén már tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. A gyermekgondozási segélyben részesülő örökbefogadó szülő ebben az esetben kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.
Méltányosságból a Kincstár vezetője gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg: a gyermeket nevelő személynek:
ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, továbbá
megállapíthatja, meghosszabbíthatja a jogosultságot: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.
Magyar Állam-kincstár megyei Igazgatósága
Központi költség-vetés A gyermekgondozási segély havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (28.500,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.
10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet
a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
– a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
3. Családi pótlék
(Nevelési ellátás, Iskoláztatási támogatás)
2010. augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást.
A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.
A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.
1998. évi LXXXIV.tv.
6.§-tól Nevelési ellátásra jogosult:
– a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, , a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthonban nevelt, és
– a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – a fent említett személyek
– a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
– azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.
Iskoláztatási támogatásra jogosult:
– a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthonban nevelt, és
– a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett
– a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
– a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti; továbbá
a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.
Magyar Állam- kincstár Megyei Igazgatósága
Központi költség-vetés
Az ellátás havi összege:
– egy gyermekes család esetén 12.200,- Ft
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- Ft
– két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300,- Ft
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800,- Ft
– három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000,-Ft
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000,- Ft
– a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon ellátásra jogosult személy esetén 14.800,- forint.
4. Magasabb összegű családi pótlék
1998. évi LXXXIV. tv. A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos:
– az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
– az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
Magyar Állam-kincstár Igazgatósága
Központi költség-vetés
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23.300,- Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén esetén 25.900,- Ft
18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300,- Ft,
5. Gyermeknevelési támogatás (GYET)
1998. évi LXXXIV. tv. 23.§-tól.
Gyermeknevelési támogatásra jogosult az a szülő, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik
Magyar Állam-kincstár Igazgatósága
Központi költség-vetés
Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (28.500- Ft)
(10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül)
1.Terhességi-gyermekágyi
segély (TGYÁS)
1997. évi LXXXIII. tv.
40.§
Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult:
Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
– a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
– a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
Egészség-biztosítási pénztár illetve a munkahelyi kifizetőhely.
Egészség-biztosítási Alap
Mértéke a naptári napi átlagkereset 70 %-a.
A folyósítás utólag történik.
2. Táppénz
1997. évi LXXXIII. tv.
43. – 50. §
Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. Ha a biztosított részére betegszabadság jár, a keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.
Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.
Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Társadalom-biztosítási kifizető-helyek vagy egészség-biztosítási pénztár.
Egészség-biztosítási Alap
A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg.
A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának
– hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,
– ötven százaléka két évnél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (98.000,- Ft) 200 százalékának harmincad részét(6.533,- Ft).
3. Gyermekápolási táppénz
1997. évi LXXXIII. tv. 43.§-tól
Gyermekápolási táppénzre a biztosított szülő jogosult:
– egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
– egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
– háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
– hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.
Méltányosságból adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
Társadalom-biztosítási kifizető-helyek vagy egészség-biztosítási pénztár.
Egészség-biztosítási Alap A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának
– hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,
– ötven százaléka két évnél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (101.500,- Ft) 200 százalékának harmincad részét.
4. Gyermek-gondozási díj (GYED)
1997. évi LXXXIII. tv. 42/A.§ Gyermekgondozási díjra jogosult
– a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
– a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.
Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
– a fent említett szabályok alapján(biztosítási jogviszony fennállása, előzetes 365 nap biztosítási idő igazolása) gyermekgondozási díjra nem jogosult,
– a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, ( két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni)
– a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
– a gyermeket saját háztartásában neveli,
– magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
– a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Társadalom-biztosítási kifizető-helyek vagy egészség-biztosítási pénztár
Központi költség-vetés és
Egészség-biztosítási Alap
A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
10 % nyugdíjjárulék és SZJA-előleg kerül levonásra.
A gyermek egy éves kora után a gyermekgondozási díj flyósítása mellett korlátlan időtartamban lehet keresőtevékenységet folytatni.
5. Baleseti járadék
1997. évi LXXXIII. tv.
57.§
Baleseti járadékra jogosult az a személy, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.
Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
A szilikózisból és azbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.
A lakóhely szerint illetékes
Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság
folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság
Egészség-bztosítási Alap
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően
– az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
– a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
– a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
– a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A baleseti járadék összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.
1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény
2012. évi I. tv.
118. § Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
A munkáltató
Központi költségvetés
A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
2. Gyermekek után járó pótszabadság
2012. évi I. tv.
118.§.
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után
pótszabadság jár.
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A pótszabadság mindkét szülőt megilleti (2011.évi CCXI.tv).
A munkáltató Mértéke: a gyermek 16 éves koráig
– egy gyermek után 2
– két gyermek után 4
– kettőnél több gyermek után össszesen 7 nap
A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
Fogyatékos gyermeknek tekintjük azt a gyermeket, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
3. Családi kedvezmény
1995. évi CXVII. tv.
4. családi járulékkedvezmény
1997. évi LXXX. tv.
családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:
– az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosul
