Emberi Erőforrások Minisztériuma
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról
2014
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó
Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor
A Minisztérium postacíme:
1373 Budapest, Postafiók 609.
Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:
Címe: Budapest, V. Szalay u. 10-14.
www.kormany.hu/hu/emberi eroforrasok miniszteriuma
www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu
Személyes ügyfélfogadás
Hétfő-kedd-csütörtök-péntek: 9-12 óráig
Szerda: 9-12 óráig 13-18 óráig
Idős- és családügyben információkat talál a http://nyugdij.kormany.hu és a http://csaladitudakozo.kormany.hu honlapokon.
Ha további kérdése van, ezeket felteheti az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu, nyugdij@emmi.gov.hu e-mail címeken vagy a 795-3168-as telefonszámon.
Készséggel állunk rendelkezésére!
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ 3
GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ ELLÁTÁSOK, KEDVEZMÉNYEK 4
I. CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK 5
CSALÁDI PÓTLÉK 5
Nevelési ellátás 6
Iskoláztatási támogatás 6
A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok 9
MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK 16
GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK 19
Gyermekgondozási segély (GYES) 19
Gyermeknevelési támogatás (GYET) 27
A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai 28
Anyasági támogatás 31
II. A CSALÁDTÁMOGATÁSI FORMÁK (CSALÁDI PÓTLÉK, GYES, GYET, ANYASÁGI TÁMOGATÁS) KÖZÖS SZABÁLYAI 34
Az igényelbírálás szabályai 34
Jogalap nélkül felvett ellátás 37
III. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT ELLÁTÁSOK 40
Táppénz 42
Gyermekápolási táppénz 46
Terhességi-gyermekágyi segély 47
Gyermekgondozási díj 53
Gyermek után járó szabadság 66
Gyermek után járó pótszabadság 66
Gyermeke születésekor az apának járó munkaidő-kedvezmény 67
Családi kedvezmény 68
IV. A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB ELLÁTÁSAI 73 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 73
Természetbeni támogatás 77
Pénzbeli támogatás 77
Óvodáztatási támogatás 78
Gyermektartásdíj megelőlegezése 81
Étkezési térítési díjkedvezmény 84
Gyermekjóléti alapellátások 86
V. GYERMEKEK UTÁNI ELLÁTÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK KEDVEZMÉNYEI 90
Ingyenes tankönyvellátás 90
VI. FIATALOK ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁSA 92
FELHASZNÁLT JOGANYAG 95
MELLÉKLET: A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKRA
JOGOSÍTÓ BETEGSÉGEK 96
Bevezető
Napi munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermeket vállaló, nevelő szülők nincsenek tisztában az őket megillető ellátásokkal, az igénylés menetével és az ellátás megállapításának szabályaival.
A könnyebb eligazodás érdekében részletesen bemutatjuk azokat az ellátásokat, kedvezményeket, amelyek 2014-ben megilletik a gyermeket nevelő szülőket. Ismertetjük, hogy milyen feltételek mellett állapítható meg az ellátás, kit illet meg a kedvezmény, miként kell azt igényelni, milyen okmányokat szükséges az igénybejelentőhöz csatolni.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények
Biztosított szülők ellátásai Nem biztosított szülők ellátásai
családi pótlék: nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
gyermekgondozási segély
gyermeknevelési támogatás
anyasági támogatás
táppénz
gyermekápolási táppénz
terhességi-gyermekágyi segély
gyermekgondozási díj
gyermek után járó pótszabadság
az apát megillető pótszabadság
A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
óvodáztatási támogatás
gyermektartásdíj megelőlegezése
étkezési térítési díjkedvezmény
ingyenes tankönyvellátás
I. CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK
Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek?
Családi pótlék
– nevelési ellátás
– iskoláztatási támogatás
Gyermekgondozási támogatás;
– gyermekgondozási segély
– gyermeknevelési támogatás
Anyasági támogatás.
Melyek a biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények?
– táppénz
– gyermekápolási táppénz
– terhességi-gyermekágyi segély;
– gyermekgondozási díj
– gyermek után járó szabadság és pótszabadság.
– az apát megillető pótszabadság
Melyek a gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások?
– családi adókedvezmény
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás
– gyermektartásdíj megelőlegezése
– étkezési térítési díjkedvezmény
– ingyenes tankönyvellátás
CSALÁDI PÓTLÉK
A családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást.
A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási (középfokú oktatási) intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.
A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.
Nevelési ellátás
Ki jogosult nevelési ellátásra?
Nevelési ellátásra jogosult
– a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
– a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
– a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – a fent említett személyek
– a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
– azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.
Iskoláztatási támogatás
Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?
Iskoláztatási támogatásra jogosult
A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
– a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
– a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti; továbbá
A javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.
Ki tekinthető sajátos nevelési igényű tanulónak?
Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
– testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
– a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
A 20. életévét betöltött sajátos nevelési igényű gyermek esetén milyen igazolást kell benyújtani a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) további folyósításához?
A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23 éves korig történő folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát.
Mikor kell bejelenteni azt, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló?
A bejelentést – feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be – először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.
Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor a bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.
Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra?
Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
– akinek mindkét szülője elhunyt,
– akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
– aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
– akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
– aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy
– ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (annak a tanévnek a vége, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani.
Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.
Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője
– lakcímigazolványának másolatát,
– arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.
A nagykorú személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.
A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.
Folyósítható-e az iskoláztatási támogatás, ha a tanköteles gyermek tanulói jogviszonya szünetel?
Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítják.
A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok
Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot?
Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés – ideértve az egyezséget – alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ebben az esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
Ki a nevelőszülő?
Aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.
Ki a tanköteles gyermek?
A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
Mi történik abban az esetben, ha a tanköteles gyermek igazolatlanul mulaszt az iskolában?
Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva
– az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját az alábbi jogkövetkezményekre:
Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 15 napon belül –
– felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét nem töltötte be, vagy
– kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését, ha a gyermek a végzés meghozataláig a 16. életévét betöltötte.
A nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló gyermek esetén mikor, s hogyan kell igazolni a tanulói jogviszony fennállását?
Ha a családi pótlékot a családtámogatási kifizetőhely folyósítja:
A családtámogatási kifizetőhely (pl. az Országgyűlés Hivatalánál működő kifizetőhely) a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.
Ha a családi pótlékot a Magyar Államkincstár Igazgatósága folyósítja, csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha az Igazgatóság a nyomtatvány megküldésével arra a szülőt, vagy a családi pótlékban részesülő személyt felszólítja. Amennyiben nem érkezik felhívás, ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal által közölt állományban a gyermek tanulói jogviszonya szerepel, ezért nem szükséges azt külön igazolni.
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.
Családtámogatási kifizetőhely:
– a Honvédelmi Minisztérium,
– az Információs Hivatal,
– az Alkotmányvédelmi Hivatal,
– a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
– az Országgyűlés Hivatala.
Milyen összegű a családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) 2014-ben?
A családi pótlék havi összege
– egygyermekes család esetén 12.200 forint,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 forint,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 forint,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800 forint,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 forint,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként
17.000 forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után
25.900 forint,
– a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300 forint,
– a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800 forint.
A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig 23.300 forint, vagy 25.900 forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás.
Kik a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek?
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és
– akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
– aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
– aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
– aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
Kit lehet saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
– aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
– akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
– aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.
A családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe vehető gyermekek esetén mikor kell igazolni a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállását?
A családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító – gyermek esetében
– a kérelem benyújtásakor, továbbá
– az ellátás folyósításának időtartama alatt – az igényelbíráló szerv felhívására
– tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
– hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig
kell igazolni a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A hatóság honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.
Ki minősül egyedülállónak az ellátás összegének megállapításánál?
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
– közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
– vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
– megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
– nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
– időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
– a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
Milyen iratokat kell bemutatni az egyedülállóság igazolására?
A kérelemhez csatolni kell,
– a tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását; (az igazolást tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig kell benyújtani.)
– nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;
– szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.
A fenti két esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.
Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra?
Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár az ellátás.
Milyen tényt vagy adatot kell bejelenteni a családi pótlékban részesülőnek?
A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt
– a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
– a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
– a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
– a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
– az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
– az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
– az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
– az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
– az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
az ellátásra jogosult adatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs adatát.
Lehet-e az után a nagykorú gyermek után családi pótlékot folyósítani, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik?
Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
Mit tekintünk rendszeres jövedelemnek?
Jövedelemnek minősül az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (2014-ben 101.500,- Ft) összegét.
Rendszeres jövedelemnek a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet tekintjük.
Mely időponttól jár a családi pótlék?
A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlékot a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától állapítják meg, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
Hogyan folyósítják a családi pótlékot?
A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra állapítják meg és folyósítják. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítják.
A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítják.
Kiskorú szülő, a gyermekére tekintettel jogosult családi pótlékra?
Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.
MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK
A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
2013. április 1-jétől módosult a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet, pontosításra kerül a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok köre.
Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
– az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez?
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást.
Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.
Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?
A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a lakó-tartózkodási hely szerint illetékes gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.
A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.
Az igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) a honlapján (www.antsz.hu) tájékoztatás céljából közzéteszi.
Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?
– első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
– a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
– a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét
Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?
Az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.).
Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.
Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?
A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott – külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő – szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg.
Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?
Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
Jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek (személy) utazási kedvezményre?
A Kincstár a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.
A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra – a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.
Milyen egyéb ellátásra jogosult az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak?
Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult utazási kedvezményre, közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre.
GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK
A gyermekgondozási segély (GYES)
Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?
-a szülő, a gyám, a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban
– a gyermek 3. életévének betöltéséig.
– ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. Ebben az esetben a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően határozza meg.)
– a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig.
Ki minősül szülőnek?
A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Ha a gyermek a gyermekgondozási segélyre jogosító életkort már betöltötte, örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülő jogosult gyermekgondozási segélyre?
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, illetőleg ikergyermek esetén tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
Amennyiben a gyermek a gyermekgondozási segélyre jogosító életkort (3. életév, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve, tartósan beteg gyermek esetén 10. életév) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek gyermekgondozási segélyre jogosító életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
Az örökbefogadó szülő ebben az esetben a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.
Hány gyermek után vehető igénybe GYED, illetve GYES?
Amennyiben a szülőknek harmadik gyermekük születik, mielőtt az első gyermek után járó ellátások folyósítási ideje lejárt volna, akkor egyszerre mindhárom gyermek után folyósíthatóak a különböző ellátások, kivéve a GYES-t, amelyből egyszerre legfeljebb két ellátás folyósítható. Ez a korlátozás nem vonatkozik az ikergyermekekre, akik után gyermekenként egyszerre több GYES-t is lehet folyósítani; ilyen esetben az ugyanazon várandósságból született ikreket egy gyermekként kell figyelembe venni.
Az ikergyermekek után folyósított GYES mellett a 2014-ben születendő gyermek után is igénybe vehető majd a GYES?
Ikergyermekek esetén a gyermekek számától függő összegű ellátást folyósítanak. Ebben az esetben az ugyanazon váradósságból született ikreket egy gyermekként kell figyelembe venni, így a 2014-ben születendő gyermek után is igénybe vehető majd a gyermekgondozási segély.
Az első gyermek 2012-ben született, utána jelenleg GYES-t folyósítanak, a második gyermek 2014 januárjában születik. Jogosult lesz-e a szülő egyidejűleg az első gyermek után GYES-re, illetve második gyermek után terhességi-gyermekágyi segélyre?
Igen, a 2014. január 1-jén hatályba lépett módosítás eredményeképpen a családtámogatási ellátás – jelen esetben a gyermekgondozási segély – továbbfolyósításra kerül abban az esetben, ha 2014. január 1-jét követően újabb gyermek születik a családba, és a szülők utána szintén jogosultak ellátásra.
Fontos azonban tudni, hogy egyszerre csak az egyik szülő vehet igénybe gyermekeikre tekintettel ellátást; vagyis a közös háztartásban élő gyermek jogán a gyermekgondozási ellátásokat a szülők választása szerint bármelyik szülő igénybe veheti, azzal a korlátozással, hogy egyidejűleg mindkét szülő nem vehet igénybe gyermekgondozási ellátást. Pl. ha az első gyermek után az anya számára folyósítják az ellátást, akkor egy következő szülés esetén az újabb ellátást is kizárólag az anya igényelheti, így egyidejűleg mindkét ellátást az ő számára kell folyósítani.
A szülő 2013-ban GYES-ben részesült, de csak teljes munkaidőben sikerült elhelyezkednie, így az ellátásról lemondott. Milyen formában és hol tudja visszaigényelni az ellátást?
A gyermekgondozási segély újrafolyósítását a Magyar Államkincstár lakóhelye szerint illetékes igazgatóságánál kell megigényelni, a korábbi igénybejelentés alkalmával is kitöltött „Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására” elnevezésű nyomtatványon.
Ha a szülők háztartásukban 2014. január 1-je előtt született, GYES-re jogosító életkorú gyermekeket nevelnek, jogosultak-e a különböző életkorú gyermekek után gyermekgondozási segélyre?
Ebben az esetben csak egy gyermek után folyósítható gyermekgondozási segély. Ha azonban a családnak 2014. január 1-jét követően születik gyermeke, utána is lehet folyósítani ellátást.
Ha az ikergyermeket nevelő szülő 2013-ban teljes munkaidőben helyezkedett el, s emiatt csak egy gyermek után részesült gyermekgondozási segélyben, 2014. január 1-jétől kérheti-e az ikergyermekek számának megfelelő GYES újrafolyósítását?
Igen, 2014. január 1-jét követően a gyermek egy éves kora után időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni, ezért az ikergyermeket nevelő szülő az ikergyermekek számának megfelelő összegű ellátásra jogosult abban az esetben is, ha napi 8 órában dolgozik.
A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt?
Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt.
Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.
Milyen feltételek mellett jogosult a nagyszülő GYES-re?
A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha
– a gyermek az első életévét betöltötte,
– a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
– a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, és
– a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak.
A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
– ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
– a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.
Érinti-e a nagyszülő GYES-re való jogosultságát az, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe?
Nem, a nagyszülő a gyermekgondozási segélyre ez esetben is jogosult.
Mely esetben kell megszüntetni a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát?
A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
Jogosult-e a nagyszülő gyermekgondozási segélyre, ha az édesanya napi 8 órában folytat kereső tevékenységet?
A nagyszülő abban az esetben is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a szülő napi 8 órában folytat kereső tevékenységet.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy jogosult a gyermekgondozási segélyre?
Igen, 2012. július 27. napjától a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek is kérhetik a gyermekgondozási segély megállapítását.
Van-e lehetőség a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő engedélyezésére?
Igen, a Kincstár vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:
– ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:
– a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.
Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?
A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:
– a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
– a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;
Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?
A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.
Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett munkát végezni?
A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A gyermek első életévének betöltését követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni.
Milyen feltételekkel dolgozhat a kiskorú szülő gyermekének gyámja?
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő milyen feltételekkel folytathat kereső tevékenységet?
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Az ikergyermeket nevelő szülőnek milyen összegű gyermekgondozási segélyt folyósítanak, ha keresőtevékenységet folytat?
Az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozási segélyének havi összege a keresőtevékenység folytatása mellett is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2014-ben 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.
Előzetesen be kell- e jelenteni a munkáltatónak, ha a szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot?
Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, s dolgozni szeretne, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított
– hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap,
– hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.
Hány nap szabadság illeti meg a munkába való visszatérésekor azt a szülőt, aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe?
A szabadság megállapítására a Munka Törvénykönyve az irányadó, mely kimondja:
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
– a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
– a szülési szabadság tartamára;
– a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára (ha a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je után vette igénybe)
– a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
– a tartalékos katonai szolgálat idejére, és
– minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
Mennyi időre jár szabadság, ha a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe?
Amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe, esetében a szülési szabadság időtartamára (168 nap) időarányosan, valamint a szülési szabadság első évére (s nem az első hat hónapra) jár szabadság.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
– huszonötödik életévétől huszonegy;
– huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
– harmincegyedik életévétől huszonhárom;
– harmincharmadik életévétől huszonnégy;
– harmincötödik életévétől huszonöt;
– harminchetedik életévétől huszonhat;
– harminckilencedik életévétől huszonhét;
– negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
– negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
– negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.
A gyermekgondozási segély folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?
A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,
– ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
– ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek
– szülő esetén egyévesnél idősebb, vagy
– nagyszülő esetén három évesnél idősebb.
Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.
Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, úgy az ellátás folyósítása szünetel.
Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha – a fentiekben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.
Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?
A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel és emelt összegű ápolási díjat, vagy kiemelt ápolási díjat lehet utána megállapítani.
A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2014-ban 29.500,- Ft) 150%-val (44.250,- Ft), a kiemelt ápolási díj 180%-val (53.100,- Ft). A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, a gyermekgondozási segély és az ápolási díj összege közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként részösszegben.
Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig?
2006. január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.
A gyermeknevelési támogatás (GYET)
Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást?
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.
Munkaviszonynak minősül-e a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama (melyet a köznyelv „főállású anyaságnak” nevez)?
A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak.
Méltányosságból meghosszabbítható-e a GYET?
A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására 1999. január 1-től nincs lehetőség.
Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől?
Nem, biztosítási időtől független az ellátás.
Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni?
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a gyermekeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?
Igen, a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti gyermekeit óvodába, iskolai napközibe.
A gyermekgondozási támogatási formák (GYES, GYET) közös szabályai
Melyik szülő igényelheti az ellátásokat?
A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
Lehetőség van-e arra, hogy mindkét szülő részesüljön gyermek-gondozási támogatásban?
Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
Hány gyermek után folyósítható gyermekgondozási segély?
Legfeljebb két gyermek után lehet gyermekgondozási segélyt folyósítani.
Egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ezért így a később született testvér után is megállapítható a gyermekgondozási segély.
Két ellátást csak abban az esetben lehet folyósítani, ha
– a család Gyes-re jogosító életkorú gyermekének (három év alatti vagy ikergyermekek vagy tartósan beteg gyermek) 2014. január 1-jét követően születik testvére, vagy
– mind a két gyermek 2014. január 1-jét követően született.
A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő mely esetben jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra?
Ha a következő gyermeke 2014. január 1-je után születik.
Mennyi a gyermekgondozási támogatás összege?
A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2014-ben 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
Ikergyermekek nevelése esetén mennyi a gyermekgondozási segély összege?
A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.
Kinek nem jár gyermekgondozási támogatás?
Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
A Szociális törvényben megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve
– a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a kiemelt ápolási díjnak vagy az emelt összegű ápolási díjnak a kiegészítő összegét,
– a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a terhességi-gyermekágyi segélyt valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát;
– olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
– előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
Ha elhunyt a gyermek, mikortól szüntetik meg a gyermekgondozási támogatás folyósítását?
Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.
A gyermekgondozási segély, illetve a gyermeknevelési támogatás folyósításának lejártát követően milyen ellátás megállapítását lehet kérni?
Ha a fenti ellátások megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján álláskeresési járadékra nem jogosult, a települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.
Szolgálati időnek számít-e a GYES és a GYET folyósításának időtartama?
Igen, 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett.
Milyen tényt, adatot kell bejelenteni a gyermekgondozási támogatásban részesülőnek?
A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt be kell jelenteni:
– a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
– ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
– ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés otthonában történik
– a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ha az a rendeletben meghatározottaktól eltérő
– az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
– az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
– nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után,
– az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
– a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá – gyermeknevelési támogatás esetében – ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
– ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, valamint
– az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
– a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a fentieken túl
– a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,
– a gyermek – méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó – betegségének megszűnését.
Anyasági támogatás
Ki jogosult anyasági támogatásra?
Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson részt vett. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.
Az anyán kívül ki jogosult még anyasági támogatásra?
– az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték,
– a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
Kinek folyósítják az anyasági támogatást, ha az anya a támogatás felvétele előtt meghal?
Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.
Milyen összegű az anyasági támogatás?
2014-ben az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64.125,- Ft), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.550,- Ft).
Meddig lehet az anyasági támogatást kérelmezni?
A kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
Mikor nem jár a támogatás?
Nem jár anyasági támogatás, ha
– a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
– a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
Az anyasági támogatás – a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén – megilleti a jogosultat, ha
– a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
– a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.
Milyen igazolásokat kell bemutatni az anyasági támogatás igényléséhez?
A kérelemhez csatolni kell
– a várandósgondozást végző védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő – a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint – a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson;
– a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
– a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.
Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, a terhes gondozást végző orvos igazolását nem kell a kérelméhez csatolnia.
A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell
– halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,
– az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,
– a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,
– a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát.
Hogyan történik az anyasági támogatás folyósítása?
Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.
II. A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA (CSALÁDI PÓTLÉK, GYES, GYET, ANYASÁGI TÁMOGATÁS) VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ IGÉNYELBÍRÁLÁS SZABÁLYAI
Milyen formában kell kérni a családtámogatási ellátás megállapítását?
A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy – az anyasági támogatás kivételével – az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektro
